Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Előszó

Az urbáriumok legértékesebb részei azonban mégis a családtörténeti utalások. Jóformán egyedülállóak ezek az urbáriumok abban a tekintetben, hogy tartalmazzák a Koháry-birtokok területén élő gazdák és férfi családtagjaik adatain túl a családok származására vonatkozó információkat is. A birtok településein a legkorábbi anyakönyveket a XVII. század legvégén kezdték el vezetni, de néhol csak az urbárium elkészülte után indult meg az anyakönyvezés, az urbáriumok azonban korábbi időkről is beszámolnak, ennek révén követhetjük a népesség mozgását abban a korban, amikor a töröktől elnéptelenedett vidék újranépesült. Az úrbéri összeírások tehát gazdag tárházai a demográfiai, szociológiai és néprajzi adatoknak. Az 1710-es évek második felében gazdasági célból készült iratok lapjain megjelenik egy sajátos korrajz, amelytől elválaszthatatlan a török hódoltság, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc időszaka, amire számos alkalommal utalnak. Az elmúlt korszakoknak azonban tanúi és tevékeny részesei voltak a Koháry-birtokokon élők, akiknek sorsa ellentmondásoktól sem volt mentes. Az Egernél törökverő Koháry II. István szécsényi zsellérévé vált a fegyverek letétele után Törők János, aki „egri törökök féle" volt, a család keszegi jobbágyává lett Fabian György, aki nem ismerhette apját, mert Buda felszabadítása során halt meg Koháry kocsisaként. A császárhű földbirtokosok uradalmában otthonra találtak azok a nemesek is, akik a Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem oldalán álltak, mint a füleki Horváth Pál, a szécsényi Ficsor János és Kecskeméthy Pál, aki 1707-1709 között még Nógrád vármegye szolgabírói tisztét is ellátta. Az urbáriumokban mindemellett megelevenedik a beköszönő békésebb időszak szereplőinek élete és gazdálkodása a Koháryak birtokain. A Koháry család levéltárában az urbáriumokon kívül fennmaradt más gazdasági iratok szintén jóval túlmutatnak az eredeti birtokigazgatási, birtokgazdálkodási célon, ami miatt valójában létrejöttek, sokrétű felhasználásuk miatt közlésüket a közeljövőben tervezzük. A forráskiadványokat szándékaink szerint követné egy monográfia, ezért a jelen kötetben lévő bevezetés elsősorban az urbáriumok felhasználását, feldolgozását segíti. Végül pedig szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak a jelen kiadvány létrejöttéhez: a kötet lektorának, Dr. Bán Péternek az értékes megjegyzéseiért, Hernádiné Bakos Mariannának a megbízható munkájáért a számítógépes szerkesztésben és a mutatók elkészítésében, fr. Kubovics Konrád gvárdiánnak és segítőinek, hogy a füleki római katolikus-ferences plébániatemplom Koháry emlékei a borítóra kerülhettek, a NKA Levéltári Kollégiumának a megjelentetés anyagi támogatásáért, a HÍR-ÁSZ Kft. munkatársainak a nyomdai munkáért, s Tyekvicska Árpádnak, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójának, hogy sorozatszerkesztésében az érdeklődők kezébe kerülhetett e forráskiadvány. 6