Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

A forrásközlésről

döntöttünk, amit az alábbiakban indokolunk meg. Megjegyzendő azonban, hogy az urbáriumok nem csupán eredetiben, hanem mikrofilmmásolatban is megtekinthetők, ami egy esetleges nyelvészeti kutatás számára biztosít lehetőséget és nagyobb teret.

1 A jelen kötetben lévő urbáriumok műfajuknál fogva, mint gazdasági célból készült iratok, nem irodalmi igényességgel íródtak. A szövegen végig érződik a hallottak gyors rögzítése miatt a nyelvi igényesség hiánya, s inkább jellemző az esetlegesség. Mindez megnyilvánul a mondatokból értelmileg hiányzó vagy fölösleges szavakban, elírásokban is. A központozás hiánya, esetenként túlzott alkalmazása szintén azt a benyomást kelti, hogy az író a szöveg lejegyzésére, s nem értelmezésére törekedett, sem pedig a beszélt vagy írott nyelv szabályainak követésére. Ezek a jelenségek nagyban nehezítik a szövegértést. Másfelől a kötetünkben szereplő forrás értéke és jelentősége inkább tartalmában rejlik, a modern átiratban való közlése pedig szélesebb kutatóközönség számára teszi lehetővé az urbáriumok sokrétű felhasználását. A modern átirat készítése során Bak Borbála ajánlását vettük figyelembe.

2 A keresztneveket mai formájukban közöljük a nem nemesek vezetékneveivel együtt. A nemesek vezetékneveit úgy jegyeztük le, hogy a szakirodalom által elfogadott név után zárójelbe tettük a forrásban szereplő névalakot. Amennyiben ugyanazt a nem nemest a szövegben eltérő vezetéknév-alakokkal jelölték, akkor a nemesi nevekhez hasonlóan ezt jeleztük. A földrajzi nevek (ország, országrész, település, puszta, dűlő, hegy, folyó...) esetén zárójelbe kerültek a szövegben szereplő alakok. A rövidítéseket szögletes zárójelben oldottuk fel, s hasonlóan jelöltük az egyéb okokból hiányzó szövegrészt lábjegyzetbeli megjegyzéssel. Az urbáriumokat az eredeti szövegtől eltérve sorszámmal és a tartalomjegyzékben is szereplő fejezetcímmel láttuk el a hivatkozások megkönnyítése érdekében, amit az eredeti szövegtől vastagon szedett betűtípussal különböztettük meg. Az egyes birtokok neveit a rendelkezésünkre álló szakirodalom és források alapján neveztük el. A települések, puszták neveinél a forrásban szereplő helynévalakot igyekeztünk használni, beazonosításuk a helynévmutató segítségével lehetséges. A lábjegyzetbe helyeztük a szöveg értelmezését segítő magyarázatokat, a forrásra vonatkozó megjegyzéseket. Technikai okokból a táblázatok fejléceinek szövegeit sorszámokkal helyettesítettük, s a szövegét az adott táblázat előtt dőlt betűvel közöltük. A forrásfeldolgozást a kötet végén található idegen szavak jegyzéke, az időjelölő keresztény egyházi ünnepek és a szövegben szereplő mértékegységek jegyzéke, valamint személy- és helynévmutatók, illetve tárgymutató segíti. 1 Az eredeti forrás lelőhelye: Őtátny Archiv v Banskej Bystrici, L. RODY A PANSTVÁ, I. Rody, Koháry-Coburg, Panstvo Koháry-Coburg vo Fiíakove, 1716-1718. Mikrofilmmásolat például: NML Mikrofilmtár BB. 1156. tek., A Koháry család úrbéri összeírása, 1716 és 1718 2 Bak, 2005. 23