Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

Az urbárium alapvető célja az volt, hogy a földesúrnak járó bevételeket úgy biztosítsa, hogy rögzítse az uradalom területén élők terheit. A különféle terhek csökkentésére, eltitkolására persze történtek kísérletek. Koháry II. István füleki uradalmában lévő településeken tagadták, hogy korábban mézet szoktak adni, vagy azt pénzben váltották volna meg, „de Korponay János úr ők[e]gy[e]lme azt mondja, hogy ahol egy icce vajat szoktak adni, ahhoz egy messzely mézzel tartoznak".

1 Korponay pedig nem csupán szomszédos földbirtokos volt, hanem a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt Koháry „bonorum administratora" is, s ebben a minőségében ismerete lehetett a földesúrnak járó bevételekről.

2 Az összeírás készítője az ügyet azzal intézte el, hogy „Noha amoda előre elmaradott, de ide tovább a tabellában beíratott". Jól látszik tehát, hogy némileg kontrolálták a nyilatkozók állítását. Nem feltétlenül vizsgáltak ki azonban minden eldöntendő vagy vitás kérdést, amit figyelembe kell venni a forrás felhasználása során. Koháry Farkas fiai által bírt Bolyk faluban például a puszta házhelyekről „azt beszélik, hogy még eddig azoktól nem szoktak adózni, igaz-e, vagy nem, nem tudom."

3 A forrás hátránya, hogy bár az összeírás készítésének szempontja azonos lehetett, a családfőkhöz tartozó jószágok összehasonlítását nehezíti, hogy az összeírás nem volt mindig egységes vagy némely település esetében hiányos maradt. Az uradalom népességére vonatkozó adatok sem teljesek, hiszen nőkről nem készült összeírás.

4 Kiemelkedően értékes a forrás azonban a férfi családtagok demográfiai adatai, a családfők és családok történetét tartalmazó részei miatt. Nagyon sokszor előfordult azonban főként a távolról érkezett jobbágyok esetében, hogy a település nevét olyan torzítva írták le, hogy beazonosításuk nagy nehézséget okozott, máskor pedig a vármegye nevét „tévesztették el"

5. Nem szabad elfelejteni, hogy a demográfiai adatok is bemondáson, sőt mások nyilatkozatán alapulhatott, ezért a tévedés nem zárható ki. Az életkor, a múltbéli pontos dátum meghatározása a korántsem megbízható emberi emlékezeten alapult, de előfordulhatott akár szándékos torzítás is.

6 Az úrbéri összeírások azonban minden kritikai megjegyzés ellenére pótolhatatlan forrásai az érintett területeknek. 1IV. Koháry II. István füleki uradalmának urbáriuma (1716) 2 Heckenast, 2005. 245. 3 V. 7. Bolyk, falu 4 Más urbáriumokban sem szerepelt azonban a teljes férfilakosság, a szegényebb és mobilabb zselléreket, a nemeseket, a majorsági alkalmazottakat kihagyhatták az összeírásból. 5 A torzítás lehetett szándékos is, mint Zahora esetében, amely települést Nógrád vármegyei faluként írtak össze. Zahora nem Nógrád, hanem Hont vármegyei település volt, bár a korszakban megfigyelhető a nógrádiak azon igyekezete, hogy Nógrád vármegyéhez csatolják. (Szirácsik, 2005. 224.) 6 A gyermekek életkorának vélhetően szándékos torzítását feltételezték a Batthyány-uradalom 17. századi urbáriumainak vizsgálata során. (Zimányi- J. Újváry, 2002. 473-475.) 20