Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

A fennmaradt iratok tanúsága szerint 1716-ban hajtották végre a Koháry család szécsényi és gyöngyösi uradalmának, Koháry II. István országbíró zsélyi, illetve füleki uradalmának úrbéri összeírását. Koháry II. István füleki uradalmával azonban nem volt azonos Koháry Farkas fiainak füleki uradalma, a „méltóságos úrfiak" uradalomrészéről majd csak 2 esztendő múlva, 1718-ban készült urbárium. Az 1718. évi urbáriumban ugyan hivatkoznak az 1716. évire, de csak Koháry II. István birtokrészével kapcsolatosan, s nem említettek korábbi urbáriumokat Koháry Farkas fiainak birtokára vonatkozóan. Érdekes megfigyelni azonban, hogy gyakorlatilag csak arról a birtokrészről készült el később az urbárium, amelyben a birtokaira nagy figyelmet fordító földesúrnak, Koháry II. Istvánnak nem volt része. Az 1718. évi urbárium célja burkoltan az lehetett, hogy Koháry II. István és Koháry Farkas fiainak füleki uradalomrészét egymástól jól elkülönítsék, ami részben az országbíró érdeke is volt. A család birtokához tartozott ekkor a (karancs)sági uradalom is, ám ennek urbáriuma nem került elő. Talán ezt a birtokrészt kihagyták volna a földesúri összeírásból, esetleg ez az urbáriumhalmaz megsemmisült vagy éppen lappang valahol? Nagyon kevés adatunk van a tárgyalt korszakra vonatkozóan, így a (karancs)sági uradalomról is keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a (karancs)sági birtokrészhez tartozó települések 1703 áprilisában Koháry II. István kizárólagos kezelésében voltak.

1 Ezt követően Koháry II. István „sági jószágáról" csak 1726-tól értesülhetünk a fennmaradt számadásokból.

2 Látható, hogy éppen az urbáriumok elkészültekor semmilyen információnk nincs a kérdéses birtokrészről. Mivel az országbíró sohasem adott zálogba más birtokot, ezért feltételezhetjük, hogy az összeírás idején a (karancs)sági uradalom sem került ki a Koháryak kezeléséből. Megjegyzendő az is, hogy az 1716. évi urbárium nem teljes, hiszen 1703-ban és az 1720-as években a zsélyi uradalomhoz (II.) tartozó Balassagyarmatról, Zahoráról, Zsélyről, Szklabonyáról, Kisújfaluról, Ovárról, Kiszellőről és Bussáról fennmaradtak az urbáriumok, míg Alsóprébelyről, Nagykürtösről, Kissztracinról, Felső- és Alsóesztergályról, Brezováról, Nagylámról, Turopolyáról és Lestről nem. Az 1716. évi birtokrész a számadások alapján rekonstruálható.

3 A hiány oka talán az lehet, hogy a településeket külön füzetben jegyezték fel, ami elpusztult vagy szintén lappang. Balassagyarmat összeírásánál említést tettek a „csábi ispánság járásáról"'

1. Elképzelhető, hogy az urbárium elkészítése idején az 1720-as évek zsélyi uradalmát még két ispánságra osztották: a zsélyire és a csábira. A forráshiány miatt a korszak uradalmi tisztviselőiről is alig olvashatunk valamit az egykori iratokban. A Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül követő idő1 NML IV. 7. d. Perceptoralia, „Rationes Dni Joannis Darvas de arenda decima", 1703. 2 NML Mikrofilmtár BB. 1156. tek., A Koháry család uradalmainak számadásai (1720-1731) 3 NML IV. 7. d. Perceptoralia, „Rationes Dni Joannis Darvas de arenda decima", 1703.; NML Mikrofilmtár BB. 1156. tek., A Koháry család uradalmainak számadásai (1720-1731) 4 II. 1. Balassagyarmat, mezőváros 11