Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - A rombolások következményei

A rombolások következményei 1919. november 4-én Marksald Henrik beadvánnyal fordult a képviselő-testülethez. „Folyó évi január hó 3-ától, vagyis az ugyanazon napon történt fosztogatásoktól kezdve az általam bérelt 479. népsorszámú lakóházban állandóan a községbe érkezett karhatalmi alakulatok voltak elhelyezve - írta -, míg a cseh megszálló csapatok ideérkezése óta azt a cseh parancsnokság tartja folytonosan elfoglalva." Mivel a házbért előre kifizette, kéri azt megtéríteni, mert a község érdekére tekintettel nem tudta használni a házat. Kérését teljesítették is. Azonban a januári események következményei 1919. év végétől kaptak különös hangsúlyt. Az adókivetések idején, 1920 januárjában, de még egy évvel később is, több károsult fordult a község elöljáróságához igazolásért, amelyben a rombolások tényét rögzítették. Általában a következő formában adta ki ezeket a község elöljárósága: „KÖZSÉGI BIZONYÍTVÁNY Alulírott Salgótarján nagyközség elöljárósága részéről hivatalos hitelességgel bizonyítatik, miszerint Hoffmann Emil salgótarjáni lakos kereskedő üzletét 1918. október 30-án kirabolták, továbbá 1919. év január 3-án és 4-én történt rablás és fosztogatással úgy üzlet berendezése mint lakása teljesen kifosztatott, kiraboltatott, bútorai összetörettek, üzlet helyisége erősen megrongáltatott, úgy hogy üzlet helyiségét csak is a proletár diktatúra bukása után tudta rendbehozni és üzletét 1920. januárban kezdhette meg. Mely bizonyítvány a valóságnak megfelelőleg kiadatott. Salgótarján, 1921. január hó 12-én. főjegyző bíró" Jellemző a közhangulatra, hogy az újságokban megfogalmazódott az a vélemény, hogy még a pusztításból is a zsidók jártak jól, részben a kártérítés, részben az adócsökkentés miatt. S hogy nem átmeneti, vagy elszigetelt jelenséggel állunk szemben, mutatja a járási főszolgabíró körrendelete a községi jegyzőkhöz: „A szünet nélkül tartó antiszemita mozgalmak nemcsak a köznyugalom és közrend helyreállítása és fenntartása elé gördítenek súlyos akadályokat, és temérdek ártatlan ember testi épségében és vagyonában helyrehozhatatlan károkat okoznak. Felhívom, hogy az antiszemita mozgalomnak minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel haladéktalanul vessen véget és ily eredményű agitátiót akadályozza meg és pedig elsősorban a józan felvilágosítással. Azokkal szemben, akik a zsidó üldözést szervezik, vagy abban részt vesznek a törvény teljes szigorát kell alkalmazni." Ennek a rendelkezésnek a dátuma pedig 1919. szeptember 10.! «4