Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

tanács, amelynek tagjai voltak: Orosz Pál etesi bányász, Gurszky István aknász, Juhász István főbizalmi (vagyis személyem) és az igazgatóság részéről: Róth Flóris igazgató. Mi mind a négyen már az 1918-ban megalakult Nemzeti Tanácsnak is tagjai voltunk, és szinte észrevétlenül változott ez át valamiféle demokratikusabb „néptanács"-csá, amely március 21-e után már hivatalosan is az „ellenőrző munkástanács" nevet vette fel. Az ügyeket továbbra is mi intéztük, végig a proletárdiktatúra idején, egészen augusztus 9-ig. A községházán székelő Percze elvtárséktól, majd később Priska Dezsőéktől kaptunk utasításokat. Akkoriban választották meg Károlyi Mihályt elnökké, akkoriban sokat beszéltek erről a dolgozók, meg arról, hogy Károlyi a saját földjén kezdte el a földosztást. De akkoriban már a cseh csapatok is mozgolódtak, január és februárban már közel jártak Salgótarjánhoz is, mert olyan hírek járták, hogy Szécsényt, Lükét és Balassagyarmat környékét rövid időre el is foglalták, ami nagy riadalmat váltott ki a község munkássága és lakossága körében. Jól emlékszem az iglói és székely katonákra, nagyon kegyetlenek voltak, Peyer nagyon rászabadította őket a védtelen munkásságra." Idézi: Sándor Rudolf: Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság a salgótarjáni szénmedencében (1918-1919). NTM Adattár 940-69. 126. p. 14. Bányai bizalmi testület ülésének határozatai 1919. február 26. Megtartott bizalmi értekezlet 1919. II. 26-án Salgótarján Határozat. Február 26-án megtartott bányamunkás bizalmi értekezlet határozatilag kimondja, hogy a munkások béreinél fennmaradó filléreket a jövőben a munka közben szerencsétlenül járt munkások hátramaradott özvegyeinek és árváinak javára fogja fordítani. Még pedig olyformán, hogy az adományozás joga a bányamunkás szervezet vezetőségét illeti meg, olyformán, hogy javasolja kinek adható meg, és ezt egyúttal közli a vállalattal, és egyben felkéri arra, hogy ezekről pontos kimutatást készítsen. Másodszor kimondja határozatban, hogy a (szakszervezeti) tagsági díjakat jövőben a vállalat által akarja levonásba hozni, amit szintén ezúttal hoz a vállalat tudomására, hogy a jövőben minden munkástól kivétel nélkül a magánalkalmazottakon kívül 3 koronát vonja le, továbbá pedig munkást is csak a szervezet titkárának a jóváhagyásával vegyen fel. Továbbá kimondja azt is határozatilag, hogy köteles a vállalat minden, szóval az összes munkásokról névlajstromot kiállítani és azt a szervezetnek kézbesíteni rendelje el. Bizalmi testület m(eg)b(ízá$ából) Gurszky (István) NTM Dokumentumtár 85.17. 65. 81