Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.) - Dokumentumok

A viszonyok állandóan fejlődvén egy fordulópontot képez Salgótarjánban 1918. december 2.-ik felében Kun Béla fellépése, aki egy gyűlésen erős lázító és izgató beszédet mondott, dicsőítve a communizmust és bolsevizmust. Ezen időben még a szociáldemokrata párt erősen küzdött a communizmus ellen. December 31.-én egy nagygyűlésen még határozottan ellene volt Kun Béla elveinek, külön szónokokat hoztak le Budapestről, de a fiatalság és egy pár megfizetett embere Kun Bélának erősen követelték a bolsevizmust... NML XV. 26. Vegyes fotógyűjtemeny 23. Liptay B. Jenő: Adatok a Salgótarjáni Acélgyár történetéről a forradalom és bolsevizmus alatt. 1920. július 15. 11. A községi jegyző jelentése a főszolgabírónak az 1918. október utáni eseményekről 1920. július 14. ...1918. év november hó 2-án du. 2 órakor a magyar nemzeti tanács körtávirata alapján a község képviselő testülete összehívatott a változott helyzetre való tekintettel, hogy jövőre vonatkozólag állást foglaljon. Ezen a gyűlésen számos felszólalás után határoztatott el, hogy nemzeti tanács alakíttatik és az alakításra dr. Gádor Ferencz és párthívei az e napra du. 3 órára kitűzött népgyűlés megtartása utáni időt tűzték ki. A népgyűlés megtartása után a polgárság a községháza tanácstermébe a községi nemzeti tanácsot megalakította. A nemzeti tanács elnöke Mikovinyi Jenő, alelnöke dr. Pollatsek Armin ügyvéd lett. Tagjai voltak Róth Flóris, Jónás Antal, Ursutz József, Fehér Vilmos, Gádor Ferencz dr., Gurszky István, Dr(a)zsnyik János, Oc(z)el János, Tóth Pál, Malomhegyi Dezső, Juhász István, Kis István, Lövi Izidor, Szobi Lajos, Ponyi Antal. A nemzeti tanács megalakítása után a rend és közbiztonság fenntartása és megóvása céljából katonai tanács is alakult, melynek tagjai voltak Szántó Sándor, Ujj István, Barticska István, Jónás Ödön és Percze István. Ezen katona tanácsnak hivatása lett volna a polgár őrség megszervezése, de a folyton szaporodó elégedetlen leszerelt katonaság követeléseit kielégíteni végtére sem tudták, így nem hogy rendet tudtak volna teremteni, de napról napra zavarosabb lett a helyzet. A nemzeti tanács és a katona tanács együttesen a polgári őrséget valamennyire megszervezte. A polgárőrségnek főparancsnoka lett dr. Pollatsek Ármin. A községben parancsnoka lett Czirbesz István, az acélgyárban Puschmann Gyula és a salgótarjáni kőszénbánya telepén Szobi Lajos. Ezen polgári őrség szervezet sem volt képes a rendet helyre állítani, mert a munkásság elége(cfe)tlen volt minden olyan szervvel, mely teljesen nem az ő befolyása, hatalma alatt állott és nem teljesen munkásokból volt összeállítva. Ezen folytonos elégedetlenség eredményezte aztán azt, hogy 1919. év január hó 2-án este 6 órakor az összes munkás szervezetek megalakították a nagy46