Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.) - Dokumentumok

4. A Salgótarjáni Nemzeti Tanács kiterjeszti hatáskörét a járás területére 1918. november 4. Készült a Salgótarjáni Nemzeti Tanács 1918. november hó 4-én tartott ülésén. Elnök az ülést megnyitja és üdvözli a megjelent tanácstagokat. A tanács egyhangú határozattal kimondja, hogy hatáskörét és felügyeletét a járás egész területére kiterjeszti. A rend és nyugalom helyreállítása céljából a járás területén lévő összes községeket 9 csoportba beosztja, a csoportokba beosztott községekbe szervező bizottságokat küld ki, mely bizottságok ezen községekben a rendet és nyugalmat helyre állítják, községenként szervezi a Nemzeti Tanácsot és polgár őrséget. A szervező bizottságok összeállítását és kiküldését a szociáldemokrata szervezetre bízza rá, a bizottságok költségeit a Nemzeti Tanács fedezi s a költségekre 1000 koronát a szociáldemokrata pártnak előlegül folyósít... Szükségesnek tartja a tanács a Nemzeti Tanács kiadásaira, a letartóztatottak élelmezésére, a hadi özvegyek és hadi árvák s általában a szűkölködők segélyezésére egy alap létesítését, mely alapot a tanács akként kíván létesíteni, hogy a község vagyonosabb polgáraidra), elsősorban azokra, kiknek vagyona háborús gazdasági viszonyok következtében gyarapodott, megfelelő vagyoni hozzájárulást vet ki. Ezen kivetés keresztül vitelére a Nemzeti tanács egy bizottságot küld ki, melynek tagjaivá Malomhegyi Dezső, Lukács Izidor, Szóbl Lajos és Dr. Gádor Ferencz tagokat választja meg.... NML V. 171/c. Salgótarján nagyközség elöljáróságának iratai 3781/1919. (kigyűjtött). A Salgótarjáni Nemzeti Tanács törekvése láthatóan az indulatok elszabadulásának megakadályozása és az események szabályozott mederben tartása volt. November első napjaiban ugyanis több környékbeli településen főként a kereskedők ellen intéztek támadásokat (Homokterenye, Mátranovák, Baglyasalja stb.). Ezen a napon pedig Zabaron felgyújtották Márkusz Aladár földbérlő házát, Majoros Géza földbirtokosét pedig földúlták és széthordták a talált gabonát. Ezzel összefiiggésben van a másik intézkedés is, a vagyonadó kivetése. Az emberek dühe elsősorban a környezetükben a háború alatt is jobban élők, illetve gyarapodók ellen fordult. A vagyonadó kivetésével egyrészt a közbiztonságot szilárdíthatták, másrészt lehetőség volt az ellátás biztosításához anyagi alapot teremteni. Néhány nap múlva ezt ajánlják a községi nemzeti tanácsoknak a polgárőrök fizetésének fedezésére is. Természetesen az érintettek beadványokkal ostromolták a nemzeti tanácsot a kirótt összegek eltörlésére vagy csökkentésére. Volt, amikor eredményt is értek el, de néhány esetben az összeg „lejebbítését a Tanács nem engedélyezi, sőt a kivető bizottságnak" az adott személy „jó anyagi helyzetét a jövőbeni kivetésnél figyelmébe ajánlja." 39