Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)
Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.) - Dokumentumok
viselőtagokat, továbbá a polgárság részéről megjelenteket, a gyűlés szabályszerű egybe hívását megállapítja, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Pollatsek Ármin és dr. Gádor Ferencz községi képviselőket kéri fel. Ezek után a következő szavakat intézi a megjelentekhez: Nagyidőket (sic!) élünk, olyan időket, amikor az órák éveket, sőt évtizedeket jelentenek. Olyan időket, amidőn országhatárok váltakoznak máról-holnapra. A szabadság szele vonul végig egész Európán, Csehország, a Délszláv államok kimondották függetlenségüket és a magyar nemzet is, bár későn, de még mindig nem elkésetten állást foglalt függetlenítése mellett. Megalakult az ország fővárosában a Magyar Nemzeti Tanács, Népkormány neveztetett ki, olyan Népkormány, akinek működése iránt az egész ország bizalommal viseltetik, miért is ezen körülmények között az elöljáróság is foglalkozott azzal az eszmével, hogy a képviselőtestületet összehívja azon célból, hogy az eseményeket annak tagjaival megbeszélje, továbbá hogy a jövőre vonatkozólag állást foglaljunk. Úgy tervezte az elöljáróság, hogy a község képviselőtestületét f. hó 4-ére hívja össze, azonban a mai napon a budapesti nemzeti tanácstól egy távirat érkezett, melyben az országos nemzeti tanácshoz való csatlakozásra, továbbá helyi nemzeti tanács alakítására hívja fel a községet, ennélfogva sürgősen a mai napra összehívta az elöljáróság a közgyűlést. Kéri az egybegyűlteket, hogy a nagyidőkhöz illő kellő komolysággal kezdje meg tanácskozását és felkéri Koós Mihály h(elyettes) főjegyzőt, hogy terjessze elő javaslatát. Koós Mihály h(elyettes) íőjegyző az érkezett távirat felolvasása után a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a közgyűlés, hogy a község képviselő testülete és egész lakossága a nemzeti tanács iránt teljes bizalommal viseltetik, és rendelkezéseit kézséggel végrehajtja. Mondja ki a közgyűlés, hogy kívánja Magyarország teljes függetlenségének és területe csorbítatlanságának biztosítását. Kívánja az önálló magyar hadsereget, kívánja a magyar nemzeti bankot, kívánja az önálló vámterületet, a magyar államterületén élő nem magyarajkú népek kulturális szabadságának teljes biztosítását és az állami kormányzatnak és helyhatósági intézményeknek a népekkel egyetértésben való berendezését és kiépítését, hogy ez által a magyar állam területén élő összes népek testvéries és békés együttműködése biztosítható legyen. Kívánja, hogy mielőbb behozassék az egyenlő titkos, nőkre is kiterjedő választójog rendszere, melynek révén az ország sorsának intézésében állandóan biztosítva legyen minden nép számára az a befolyás, amely azt a népek önrendelkezési jogának helyes értelmezése, többsége, joga és munkája révén illeti. Előadó jegyző javaslata után elsőnek dr. Gádor Ferencz képviselő testületi tag emelkedett szólásra. Leszögezni kívánja elsősorban, hogy a gyűlés megnyitása után időszerűnek és helyén valónak találta volna, hogy a község bírája elsősorban azon képviselőtestületi tagokról és polgárokról emlékezzék meg, akik 4 hónapig a kassai hadbíróságnál letartóztatásban voltak azért, hogy a mai események előtt már jóval felismerték a szükségességét annak, amit most a népakarat érvényre emelt. Ezen ártatlanul szenvedett polgártársakat üdvözli, s a szociáldemokrata párt nevében bejelenti csatlakozását a nemzeti tanácshoz és előadó jegyző ja:Í:Í