Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)
Harcok után – Hétköznapok Salgótarjánban (1919. június 2.–augusztus 1.) - Dokumentumok
13. A Hadseregparancsnokság elrendeli a visszavonulást 1919. június 29. Valamennyi Hadtestparancsnokságnak! Az antant-hatalmakkal való tárgyalások következményeként a magyar kormány a Hadseregparancsnokságnak ama parancsot adta, hogy a csehszlovák hadvezetőséggel egyetértőleg a csapatokat ama vonal mögé vonja vissza, melyet az antant északi határul egyelőre ránk erőszakolt. A magyar kormánnyal egyetértőleg a Hadseregparancsnokság kijelenti, hogy ezt a határt véglegesnek el nem fogadja, és meg fog jönni annak ideje és módja, hogy az ország létét biztosító határok ismét helyreálljanak, tehát mindenki tudja meg, és felvilágosítandó, hogy eme visszavonulás és kiürítés csakis időleges jellegű. A parancs fenti része az összes parancsnokoknak, politikai megbízottaknak és vöröskatonáknak tudtul adandó, és beható iskolázás tárgyát képezze. A cseh ellen küzdő és dicsőségről dicsőségre, győzelemről győzelemre előrehaladó Vörös Hadseregre felemelőleg hasson az a tudat, hogy ökölcsapásainak köszönhető a tiszántúli terület, melyet ők északon harcolva ellenértékül kivívtak. Az antant-hatalmak az északi terület kiürítése ellenében kiürítik a románok által önkényesen és erőszakkal megszállt tiszántúli területeket. A Vörös Hadsereg győzött, feladatának egy részét sikeresen megoldotta. A románok megtámadtak bennünket a Tiszántúlon. Az újjászervezett Vörös Hadsereg a csehek elleni támadással visszaszerezte a tiszai területeket. A Vörös Hadsereg feladatát még nem oldotta meg. Új feladatok előtt áll, mely feladatok megoldása csak akkor lehetséges, ha az öntudatos proletárfegyelem megmarad, és a proletárhaza iránti kötelességteljesítés és lelkesedés továbbra is fenntartatik. Felszólítom tehát az összes parancsnokokat, politikai megbízottakat és vöröskatonákat, hogy összeszorított fogakkal teljesítsék eme fájdalmas, de pillanatnyilag szükséges parancsot, és érezzék át, hogy az ő erős proletárkezükbe van a proletárhaza további sorsa letéve. Az ő fegyelmezettségüktől és magatartásuktól függ a magyar proletárság további sorsa. Azzal a meggyőződéssel adom ki először a Vörös Hadseregnek azt a parancsot, hogy „hátra", hogy ez a hátra csak egy nagy lépés ahhoz, hogy rövid idő múlva újult erővel mutassuk meg öklünket elnyomóinknak. Bízom bennetek, vöröskatonák, mert tudom, hogy az öntudatos proletárfegyelem átérzi a nagy célokat, melyek erre az elhatározásra vezették azokat, akik a vezetésre hivattak. Éljen a győzedelmes, fegyelmezett magyar Vörös Hadsereg! Böhm Hadseregfőparancsnok Közli: A magyar munkásmozgalom története válogatott dokumentumai 6/b. II. kötet. Kossuth 1960. 199. p. 167