Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Harcok után – Hétköznapok Salgótarjánban (1919. június 2.–augusztus 1.)

lésben gondokat okozott a munkaerőhiány, hisz a sikeresen előnyomuló Vörös Hadsereg utánpótlása emberben és eszközökben jelentős erőfeszítéseket kívánt. Ez pedig a négy háborús év és egy nélkülözésekkel teli félév után a kifáradt lakossággal egyre nehezebben volt megoldható. Mindezek mellett egy olyan probléma is jelentkezett, melyre nem számítottak. Varga Jenő közgazdász, a Népgazdasági Tanács elnöke a tanácsköztársaság gazdasági helyzetét utólag elemezve a következő megállapításra jutott: „Annál kevésbé lehet szó a diktatúra elején nagyobb fogyasztásról, mert a termelés eleinte nemcsak hogy nem emelkedik, hanem szükségszerűen csökken. Csökken elsősorban a munkafegyelem megromlása folytán ... Magyarországon különösen hozzájárult ehhez az akkorbérrendszer teljes eltörlése és a nyolc órai munkaidő általános bevezetése."

2 A KMP teoritikusai a munkások belátására számítottak, s azt várták, hogy önként vállalt munkafegyelemmel áthidalják a nehézségeket. Az elméletnek azonban kezdettől fogva ellentmondtak a differenciált érdekviszonyok, s ezek a gazdasági problémák súlyosbodásával egyre inkább hangsúlyossá váltak. A kül-, a belpolitikai, a gazdasági és katonai helyzet halmozódó nehézségei végül - hosszú vita után - arra késztették a Forradalmi Kormányzótanácsot, hogy a további fölösleges áldozatok elkerülése érdekében lemondjon, s átadja a hatalmat egy szakszervezeti vezetőkből álló kormánynak. A front távolodása után milyen problémák kerültek a középpontba? Közellátás: A közvetlen veszély megszűnése után újra a háborús időszak állandó problémája, a közszükségleti cikkek biztosítása vált meghatározóvá. Az élelmiszerek közül elsősorban az állati termékek hiányoztak. Nyári időszakban a növényi élelmet könnyebben lehetett beszerezni. A községi direktórium a korábbi rendszer szerint külön felvásárlót alkalmazott, aki az északi hadjárat során újra magyar fennhatóság alá került területeken próbált vásárolni. A vállalatok a Szociális Termelés Népbiztossága felhatalmazása alapján saját maguk intézték a beszerzéseket, ha tudták. Jellemző a baglyasaljaiak jelentése Róth Flóris termelési biztosnak: „... munkásainkat kb. 4 hét óta nem tudjuk hússal kellőképpen ellátni, sőt 2 hét óta már egyáltalán absulute semmi húst nem tudunk munkásaink élelmezésére kiszolgáltatni, mert mészárosunk, aki a bizalmi férfiak társaságában napról-napra bejárja a környékbeli falvakat vágómarha beszerzése végett, fehérpénzért egyáltalán nem kap marhát."

3 A hiány mellett az itt jelzett másik probléma is akadályozta az áruforgalmat. A fehérpénzt már a köztársaság idején kezdték kibocsátani. A Monarchia összeomlása után Budapest csak a kisebb címletű (25-200) korona nyomásához használt kliséket kapta meg, a nagyobb címletek nyomóformái és a pénzhez használt kék színű papír Bécsben volt. A Magyarországon rendelkezésre álló papír csak az egyik oldalán bírta el a nyomást, a másik oldalára fehér alapon kék hullámvonal került. Emellett azonban az inflá148