Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

„Lázas izgatottsággal...” – A tanácsköztársaság szervei (1819. március 21.–április 30.) - Dokumentumok

12. A salgótarjáni jegyző jelentése a főszolgabírónak a március 21. utáni eseményekről 1920. július hó 14. ...A kommunizmus kitörése a lakosság, illetve a munkásság körében óriási lelkesedést váltott ki. Lázas izgatottságot keltett ezen forduló pont, minden munkás egy hősnek gondolta magát, mint aki a kommunizmus kitörésének egyegy támogatója, felidézője és létre hozó tagja. Lázas izgatottsággal és a legnagyobb sürgősséggel alakították meg a munkás tanácsot. A munkástanácsnak elnöke 1919. év április 10-ig Bozó György volt, ezentúl (a) proletár diktatúra bukásáig Priska Dezső. Tagjai voltak György István, Vencel Gyula, Csizi József, Malomhegyi Dezső, Fehér Vilmos, Vilezsál Antal, Hraskó Károly, Klepej Ferenc, Gastanek Ferencz, Kis István, Szekeres János, Bordás Dánielné, Vajgner Jolán, Gaca Ferencné, Hatvani Miklós, Perce István, Kápolnai Mihály, Tóth István, Fülöp Pál, Czibora István, Galó József, Hakk Gyula, Tausek Károly, Sztermen János, Gólián András, Tóth Pál, Licskó Béla. A munkás tanács megalakulása után a közigazgatást átvette, általában minden intézkedés az ő kezében összpontosult. Senki más, mint a munkás tanács semmiféle intézkedést nem tehetett. Később a munkástanács kebeléből az ügyek intézésére egy öt tagú intéző bizottság alakult, tagjai voltak Priska Dezső, György István, Vencel Gyula, Csomor Mátyás és Gólián András, később Tóth Pál is ezen intéző bizottság tagja volt. Ezen kívül volt közművelődés, egészségügyi és pénzügyi bizottság. A művelődés és pénzügyi bizottság elnöke Fehér Vilmos volt, volt még katonatanács is, ez 11 tagból állott, elnöke Mendelzon volt. A forradalmi törvényszék elnöke Fajd József volt. A községből egyesektől bútorokat requiráltak, de ezen requirálások a legnagyobb részt elismervény ellenében történtek. Erőszakos események egész sorozata állott elő, hiszen az egész ténykedésük az erőszakosság elvén alapult. Vörös katonák voltak a községben, itt alakították meg a salgótarjáni munkás századot is az acélgyári munkások sorából, ennek parancsnoka Czirbesz István volt. A vöröskatonák a kommunizmusért lelkesedtek, annak feltétlen hívei voltak s azt gondolták, hogy a kommunizmust minden körülmények között fenntartják. NML XVI. 1. A tanácsköztársaság forradalmi szervei 1169. 108