Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források hangtani képe - A magánhangzórendszer jellemzői - A -t tárgyrag előhangzója

36 különböző műfajú és eltérő keletkezési idejű XVII. századi Nógrád vármegyei irat szolgáltatott mintegy 80 adatot a tárgyrag előtti kötőhang zártságának-nyíltságának, illetve labialitásának-illabialitásának vizsgálatára. Az eredmény szerint a tárgy rag előtt leggyakrabban labiális középzárt kötőhangot találunk mind veláris, mind palatális hangrendű szótőt követően (-0-, -ö-). Korpuszomban szinte valamennyi műfajt és a vizsgált nyelvi régió minden területét érinti a -t tárgyrag előtti o-zás és ö-zés. Az alábbi térkép szemlélteti a XVII. századi nógrádi iratokban jelentkező tárgyrag előtti a-val szembeni zártabb o-zó és az e-vel szembeni labiális zárt ö-ző alakokat, illetve az o-val szembeni nyíltabb a-t mutató és az illabiális nyílt e-ző alakok nyelvföldrajzi megoszlását. A vastag betűvel jelölt településeken kelt nyelvemlékekben a zártabb, a normál betűvel jelzett helységbeli iratban a nyíltabb alakváltozatokat találjuk, az aláhúzás azt jelöli, hogy az adott településen keletkezett irat(ok)ban a nyelvjárási és a norma szerinti alakok egyaránt jelentkeznek. Egy nyelvemlék keletkezési helyét dupla aláhúzás mutatja, jelezve az erősebb fokú illabialitást. Itt, a Lónyabányán 1673-ban lejegyzett határvitában ugyanis föltűnik egy inkongruens alak: egy labiális hangrendű szótőhöz illabiális kötőhangzójú tárgyrag kapcsolódik {gyümölcsét). 74