Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA, MÓDSZERTANI VÁZA

Az értekezés célja, módszertani váza A nyelvi jelenségek bemutatását több nyelvészeti részdiszciplína kutatási módszeréből kialakított komplex metodikával végzem. A történeti szociolingvisztikai módszer alkalmas a társadalmi pozíció meghatározta nyelvi különbségek, a szociolingvisztikai változók vizsgálatára, a deáki szociolektus és az északi-északkeleti regionális norma jelenségeinek feltárására. Fonéma-, illetve morfémastatisztikai vizsgálatokat végzek a társadalom és a nyelvhasználatát viszonyát feltáró tudományág kvantitatív metodikáját felhasználva: az adatok mennyiségi megjelenéséből próbálok következtetéseket levonni a nyelvi változókra vonatkozóan. A különböző műfajú iratok vizsgálata másfelől történeti dialektológiai (nyelvjárástörténeti): a lokalizált nyelvemlékekből felvázolható újmagyar palóc nyelvjárási jelenségek kiszűrése az aszcendens módszer segítségével. E kor nyelvhasználata az egységesülés, a nyelvjárások fölötti normatívabb nyelvváltozat kialakulásának irányába mutat, de a regionalitást még az írott nyelvben sem szorítja ki teljesen az alakuló norma. A nyelvi vizsgálatban a nyelvtörténet általános fejlődési vonulatának ismérveit, a nyelvtörténészeknek az egész magyar nyelvterületre érvényes megállapításait, eredményeit sem hagyhattam figyelmen kívül. Egyes jelenségek pontosabb megértése végett a lokalizáltság, a földrajzi szempontú, területi vizsgálat a nyelvföldrajz diszciplínájához köti a történeti dialektológiai elemzést. A módszer szerint egyes jelenségek izoglosszáit, a nyelvi változók megjelenését térképeken ábrázolom. A nyelvemlékek íróinak azonosításában, mely sokszor lehetetlen, a paleográfia tudományát is segítségül hívom. A lokalizált források nyelvi vizsgálata egyaránt horizontális és vertikális: egy adott földrajzi terület nyelvhasználatával foglalkozik, amely - ahol az anyag engedi - figyelembe veszi az egyén vagy adott társadalmi csoport szociológiai-társadalmi meghatározottságát. Értekezésemben az írott nyelv fényein keresztül, a rekonstrukció segítségével próbálok következtetni a korabeli beszélt nyelvi jelenségekre. A nyelvi elemzést megelőzi a kor és a vármegye történelmi-művelődéstörténeti szempontú bemutatása. A történelmi-társadalmi háttér felvázolása a szociolingvisztikai elemzéshez nyújt segítséget, a művelődéstörténet XVII. századi jelenségei bizonyos nyelvi változások megértéséhez járulhatnak hozzá. Előfeltevésem, hogy a kutatás során felmerülő nehézségek megoldása, a nyelvjárásra, a regionális normára és a régiók feletti, alakuló irodalmi és köznyelvre jellemző nyelvi alakok, változók elkülönítése a többirányú, interdiszciplináris metodika alkalmazásával lehet sikeres. 6