Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)
A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény
olyas 1659: ollias (Szécsény); 1692: „olyas, (...) azért olyan beteges" (Patak). J: 'olyan'. Úgy tűnik, hogy az olyas és az olyan változat ezidőben szinkrónvariánsként él. Ezt bizonyítják az egy iratban más-más alakban feltűnő adatok. - TESz. 1630: ollyast. olyatén 1671: ollyatén (Fülek); 1692: ollyatin (Losonc). J: 'olyan'. - TESz. 1604: Ollyatén. onnand 1672: onand (Dobrocs-Vámosfalva); 1676: onnét (Fülek). J: 'onnan'. -TESz. 1611: Onnayt; 1643: onnént; 1656: onnend. ort 1642: „azt sem tudom ki ortotta ki" (Divény); 1672: ortottak; ortván; „a ki im[m]ar akkor ortva volt" (Dobrocs-Vámosfalva). J: 'irt'. ~ás 1616: „ortás réth" (Fülek); 1671: Ortásokot (Fülek). J: 'kiirtott terület'. ~vány 1616: ortvany (Fülek); 1654: ortvanyara (Szécsény); ortványok (Kékkő); 1670: Ortvany (Fülek); 1671: Ortovány (Fülek); 1672: ortványokat; oltovány (Dobrocs-Vámosfalva); 1680: ortványok (Keszi). J: 'kiirtott erdőrész, irtás; a fagyökerek kiszedése után szántófölddé alakított ilyen terület'. A szócsalád etimonja valószínűleg az ort, ebből szóhasadással keletkezett az irt és az arat. oszlás 1680: „oszlás szerint" (Keszi). J: 'rész, tagolás, osztás'. - TESz. 1416 U./1450 k.: ozlasnac 'ua/. osztán 1653: oßta[n], oßtä[n], ofltán (Szécsény); 1669: ostan (Kékkő); 1694: ofitán (Kazár). J: 'azután'. ottan 1665: ottan (Divény). J: 'ott'. - TESz. Ottanotton. öreganya 1654: „az Annya után való öreg Annya" (Szécsény). J: 'anyai nagymama'. öszve 1692: „öszve habarodván az Palásti Bálás lába" (Losonc); 1694: „öszve veszet" (Lőrinci). J: 'össze'. - TESz. 1683: öszö. öszvehabarodik 1692: „öszve habarodván az Palásti Bálás lába" (Losonc). J: 'összeakad'. pallag (parlag) 1633: pallag (Parlagos); 1672: „pallag lévén néha s őrzöttem is ott" (Dobrocs-Vámosfalva); 1677: „az pallagh szelczében" (Kiszellő); 1692: parlagh (Alsósztegova). J: 'parlag'. Szláv eredetű szó, több szláv nyelvben is megvan ez a szóalak, s mindegyikben r van. A / hasonulás útján ala135
