Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény

annakfelől 1642: „...ugy teczik annak felölis Divén felé volt azon Széna" (Divény). J: 'afelől'. - TESz. Nincs adat. anyjukról való atyja 1654: „Anniokrol való Attianak" (Szécsény). J: 'anyai nagyapa'. aránt (eránt, iránt) 1633: egyeránt (Parlagos); 1652: Egyébarant (Losonc); Egyéb arant (Nagyzellő); 1654: az arant, Egyébarant, az arantis (Szécsény); „egyéb aránt mind hely essen vagyon" (Szurdokpüspöki); 1670: az arant (Fülek); 1671: egyébarant (Fülek); 1672: egyiránt (Dobrocs-Vámosfalva); 1674: azaránt (Losonctugár); 1682: egyébarant (Kékkőváralja); 1684: ez iránt (Losonc); 1685: ez iránt (Gács); 1688: Az iránt (Losonc); 1697: eránt (Losonc). Az alakváltozatok közül az aránt az eredetibb, ebből az eránt a > e elhasonulással, majd az iránt é > i zártabbá válással jött létre. asszonyember 1633: Asszony Ember (Parlagos). J: 'asszony'. - TESz. 14969: assanember, ÚTSz. asszonyember, asszony-emböröket (Felvidék, Erdély). atevő 1682: „atevők leszünk" (Kékkőváralja). A mitévő mintájára alakulhatott, annak vonatkozó párjaként, vagy a mi(t)tévő határozott szóösszetételhez hasonlóan az azt tévő szerkezet összevonódott, rövidült alakja. atyafi 1653: „Uér Szerént való attiafiakis" (Szécsény); 1654-9: „Szomszéd Várasi és Falusi Atyafiak"; „villongó Atyafiak" (Szurdokpüspöki); 1659: Atjamfia (Szécsény). J: 'ember, embertárs, parasztember; rokon férfi; ugyanahhoz a közösséghez tartozó ember'. - TESz. 1585: attyafi; 1598: Atiafi; 1600as évekbeli adat nincs; 1784: vér-atyafim. azonszerint 1692: ázzon szerint (Patak). J: 'aszerint'. - TESz. 1350 k.: ozun keppe[n]. berek 1657: „töllünk elfoglalt darab földünkön való rétünköt (...) már minden berektül megtisztították" (Szurdokpüspöki). J: ÉKsz. 1. vál '(vízparti) bokros, cserjés hely, kis erdő' 2. táj 'nádas, bozótos, vize(nyő)s lapály'. - A TESz.-ben a XII. századtól a XVIII. századig találunk adatot a szóra, az 1600as évekből egyet sem. berzenkedés 1659: „röttegésben és félelemben vagyunk az Pogányságnak sok berzenkedése miatt" (Szurdokpüspöki). J: 'ellenségeskedés, háborúskodás, marakodás, veszekedés'. - TESz. 1615: Borzonkodik. 124