Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források morfológiai jelenségei - A vonatkozó névmás alakjai forrásaimban - Az aki mint személytelenre utaló vonatkozó névmás

Az aki mint személytelenre utaló vonatkozó névmás Egyes keleti nyelvjárások jellemzője a vonatkozó névmás egyalakúsága: az (a)ki - köznyelvben személyre utaló forma - használatos dologra, tárgyra vonatkoztatásban egyaránt. Az élő és élettelen inkongruenciája a palóc nyelvjárásokban, a szatmári régióban, valamint a Tiszántúlon figyelhető meg (vö. Kiss 2001:366). Az Új magyar tájszótár - a nyelvjárási irodalomhoz hasonlóan az aki vonatkozó névmás 'ami, amely' jelentésben való használatát a magyar nyelvterület keleti nyelvjárási régióiból (a palóc, az északkeleti, a Tisza-Körös vidéki és a mezőségi nyelvjárások területéről) adatolja. A 102 vizsgált nyelvemlék közül 30-ban mutathatók ki az (a)ki személytelen dologra, tárgyra utalásának adatai: hat határvitában, hat közgyűlési iratban (ülések jegyzőkönyveiben, számadásban), öt misszilisben (ezek közül kettőt bizonyosan nemes írt, a másik kettőt nemes úr szolgálatában álló deák), öt - jegyző vagy deák írta - jobbágy panaszban, négy perszövegben (köztük örökösödési és boszorkányperekben), három jogi iratban (záloglevélben, késedelmi levélben, kölcsönnyilatkozatban) és egy határjárásban. Ez a számszerű arány és a műfaji felsorolás azt jelzi, hogy viszonylag sok iratban, hivatalos és magánjellegű levelekben egyaránt, tanult, illetőleg kevésbé művelt scriptorok írásában is megjelenik ez a - korábban általánosan meglévő, de a XVII. században már regionális - jelenség. Területi megoszlás szerint változatos képet mutat a jelenség használata, az egykori vármegye szinte egész területén (mind az északi, mind a középső, mind a déli településeken) kelt iratok tartalmaznak (a)ki dologra utaló vonatkozó névmást. Az alábbi térkép azoknak a nyelvemlékeknek a keletkezési helyét ábrázolja, amelyek tartalmaznak ki, aki vonatkozó névmást dologra, személytelenre utalásban. 111