Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források morfológiai jelenségei - A birtokviszony kifejezése a forrásokban - A birtokos személyjelezés paradigmája

egy birtok esetén több birtok esetén -i (~ -e) közi (~ -je) rendi -ja (~ -a) ablakja, akarattya -je kertye (~ -e) torüenßekje T/l -unk határunk -aink határaink -ünk tetszésünk -eink erdeink (~ -jeink)/ó7deznA: -eink erdeink (~ -jeink)/ó7deznA: -ink (~ -aink) határink T/3 -ok (~ -uk) Rovássok -eik (eleikben) -jok (~ -juk) Conventiojok (~ -uk) akarattyok, maradékjok -ek (~ -ük) fceze/c -jek (~ -jük) földgjek -ök (~ -jük) főidők Az egyes szám harmadik személyű személyjel - láthatjuk a rekonstruált paradigmarendszerből - sokféle változatot mutat a korban. A palóc terület nagyobb része még ma is őrzi az -z személyjelet, így - az aszcendens módszer segítségével megállapíthatjuk - ez palócos vonás a vizsgált nyelvemlékekben. Irataim nyelvhasználatában többes szám első személyben kizárólag az -unk, -ünk az általánosan használt forma, valószínűleg az egyre erősödő norma hatásaként. A -onk, -önk birtokos személyjelről Papp László megállapítja, hogy nyelvjárási sajátosságként gyakran adatolható a XVI. században (Papp 1956). Vizsgált irataimban már nem tűnik fel, de az -onk (-ónk), -önk (-őnk) jelváltozatokat a palóc régió beszélői máig őrzik. Szenczi Molnár Albert grammatikájában a többes szám harmadik személyű, egy birtokra vonatkozó birtokos személyjelek alakjai: -ok, -jok; -ök, -jók; -ek, -jek; a birtoktöbbség kifejezője: -i, -ei, -ai, -jei, -jai. Geleji Katona István hasonló paradigmát állított fel, bár az ly, ny, gy végű szavak esetében a mai -a, -e helyett a -ja, -je formát javasolja. Papp László megállapítása szerint az északiészakkeleti, XVI. századi normaértékű nyelvváltozatban a többes szám harmadik személy középső nyelvállású magánhangzója ugyanolyan, mint amilyet a grammatikaírók normatívnak ismernek el, illetve amely a nyelvjárást is jellemzi (Papp 1956). A mai középpalóc és az Ipoly vidéki nyelvjáráscsoport ma is őrzi ezt a paradigmarendszert (vö. Kiss 2001: 283). Komáromi Csipkés György a birtoktöbbség jelölésében az -ai, -ei mellett az -i-t is normaként tüntette fel, ugyanígy Pereszlényi Pálnál a birtoktöbb102