Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 6. Üveggyárak - d. A hámori üveggyár

d. A hámori üveggyár A málnapataki határ területén fekszik. Alakult az 1866. évben, mégpedig a Rima-Murányi Társulat által, kinek e gyár tulajdona is, és mely a kereskedelmi világban az "Első Magyar Üveg[gyár] Részvény tár sulat"-i cég alatt ismeretes.

162 Alakult a fentebb említett évtől fogva 30 évre, de a gyár területét magát mégis örökáron sajátjának szerezte. Még feljebb fekvén a szamotercsi gyárnál, a közlekedési helyekről, természetesen a szükséges fuvarozást is kénytelen drágábban fizetni, úgyhogy Losoncra 30-35 kr, Budapestre 1 Ft 30 kr - 1 Ft 40 kr [között] fizetnek fuvarbért egy bécsi mázsáért. Készítve vagyon a gyár 2 kemencére, melyekből jelenleg csak az egyik áll tűzben, ennél 7 fúvó van, a szükséges 21 segédszemélyzettel. Készít közönséges, mint nemkülönben köszörűre való űrmértékedényeket, táblaüveg azonban itt sem készíttetik. A köszörű víz általi erővel hozatik mozgásba, mely soha ki nem száradó hegyi forrásvíz által [működik], ezen köszörűben 40 ember [van] folyamatos működésben. A zúzókat, amelyeknek tőszomszédságában a szárítók is fel vannak építve, szintén vízerővel hajtják. Vagyon ezen gyárnak saját szódakészítő helye: 1 nagyobb és 1 kisebb kazánnal. Tüzelőfáját szerzi a gyár tulajdon, már elébb vásárolt erdeiből, de minthogy ez korántsem elegendő, úgy a Szent-Iványi család rónyai uradalminak] erdeiből pótolják a többi faszükségleteiket, mi célból szintén 30 évre köttetett a fent érintett uradalommal egy szerződés, amelynek alapján évenként a vágások meghatároztattak. Van olykor eset, hogy még ezen szerződésileg kapott ölfamennyiség mégsem elegendő, oly esetben a gróf Zichy család divényi szeniorátusi uradalmától kapják az egész szükséglet-fedezésüket. A Katalin[-völgyi üveggyárhoz] képest, minthogy a [hámori] gyár jóval magasabban fekszik észak felé, itt tehát azon oknál fogva, hogy e vidéken a fának ára másképpen, vagy éppen nem, vagy legalább nem oly alkalmatosan árusíttathatnék el, az ölfa köböle majdnem 4 Ft-tal olcsóbban kerül a gyárhoz. Az egész gyárban vagyon: 1 igazgató, 1 kezelő, 1 famester, 1 esztergályos, 1 olvasztó 4 fűtővel, 1 fazekas és végtére 6 becsomagoló egyén, ez utóbbi [ak] többnyire nők. Gyártmányait bányavárosokba, de legnagyobbrészt Budapestre, az ottani raktárakba elszállíttatja. 162 A hámori volt vasgyári épületeket a Rima völgyi Vasművelő Egyesülettől 1868-ban bérelte az Első Magyar Üveggyár Rt. (Bóth Ernő, Pfáhn Károly és Danick Károly). Az Első Magyar Üveggyár Rt. 1871-ben ismét bérbe vette. Szvircsek, 1977. 77. p. 189