Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VII. Folyók

Udornya, Garáb, Nagyfalu határaiban kvarcpalák vannak. Lónyabánya, Dobrocs, Szinóbánya, Csehánka és Málnapatak környékén itt-ott hatalmas kvarcdöckök vannak, melyeket az ottani üveghutákba szállítanak, sőt a parádi hutába is onnét viszik a kvarcot. Buda-Lehotánál, a Jaszenina-hegy szintén gránitképletből áll, melyen itt trachit konglomerátok rakódtak le, ezeket pedig mészkő födi. Általában a főhegység oldalán a palák és mészkövek váltakoznak, sok helyütt egyedül az utóbbi uralkodik.

82 VII. Folyók A Duna mintegy 3250 ölet folyik Nógrád megye terület[én], és három helység határait érinti. Úgymint Kis-Oroszi, mely jelenleg még Nógrád megyéhez közigazgatásilag tartozik és az úgynevezett Szent-Endrei-szigetben fekszik, továbbá Kis-Maros és Verőce határai mentében. Ez utóbbi helyen gőzhajó-állomás is vagyon. A Duna 0 pontja fölött Verőcén 314,4", Budán pedig 304 hüvelyknyi a magassága tengerszint felett. Az Ipoly Nógrád, Zólyom és Gömör megyék egybeszögellésénél Miklósfalvától északkeletre s Antalfalvától északnyugatra, a Szalatnya és kokovai Rima forrásainak közelében ered a málnapataki hegyekben.

83 Elsőbb délkeletre tart, a Djel-hegy nyugati oldalán délnyugatra fordul. Málnapatak felé ismét délkeletre folyik, s ez irányt Zelenéig követi. Onnan Berkenye mellett Káinóig és Garábig délnyugatra, ezután Pinc és Ipoly-Bolyk mellett délkeletre tart. Ipoly-Nyitra mellett újra délnyugatra fordulván, Tőrincsen túlig ez irányt követi, Rárós-Mulyadnál délre kanyarodik, és Szakái, Bussa, Csalár meg Ludány mellett főiránya déli marad. Fülek-Kovácsinál azonban megint nyugatra kanyarodik, s Hugyag, Varbó, Szelestény és Balassa-Gyarmat mellett halad el, azután egy darabig Nógrád és Hont megye határai között délre folyik. Ribánál újra nyugatra fordul, s ez irányban Nagy-Csalomia, Inancs s Hont megyében Vece, Palánk, Hidvég, Hont, Tesmag, Szurdok, Ipolyság, Pereszlény, Gyerk, Visk és Szete helységek mellett kanyarodik tovább.

84 Szetén alul dél82 „Az Osztrovszki-hegycsoport, valamint a Vepor-hegység" kezdetű földtani leírás teljesen megegyezik Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című művében közölt földtani leírással. Hunfalvy, 1863. 254-255. p. 83 Antalfalva: falu Gömör-Kishont megyében. Fényes, 1851.

1. köt. 26. p. Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 30. p. (Továbbiakban Gömör-Kishont vármegye.) - Miklósfalva: falu Zólyom megyében. Fényes, 1851. III. köt. 89. p. 84 Nagy-Csalomia falu Hont megyében. Fényes, 1851. I. köt. 197. p. Ináncs: a Hont megyei Ipolybaloghoz tartozó puszta. Hont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 48. p. (Továbbiakban Hont vármegye.). Ipoly vece falu az Ipoly bal partján, Hont megyében. Fényes, 1851. IV. köt. 285. p., Hont vármegye 50-51. p. Drégelypalánk falu Hont megyében. Fényes, 1851. III. köt. 186. p., Hont 88