Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VI. Hegyek - 2. Előhegy

szét képezik. Ágazataival bevonva Nógrád, Hont és Bars megyéket, a Dunánál végképpen megszakad. Legmagasabb csúcsa az egész hegyláncolatnak a Szitna-hegy, Hont megyében, 3306 láb tenger felett. Ezen hegycsoportozat Erchegynek is elneveztetett, ez egyedül is csak egy Nógrád megyében, mely valóban érc (vas) tartalmú. Érctartalma érdekében felemlítendőnek véljük, hogy a diós-jenői hegycsoportozatok egy láncolatba fekszenek a szomszéd, Hont megyei szokolyai hegyekkel és ugyanez utóbbiakban egy társulat 8 bányaholdat per 12544 [bécsi] D ölt bír és körülbelül 200/m[éter]mázsa érckövet ki is emeltetett. Azonban olvasztókemence hiányában ezen roppant összeg ma még haszon nélkül hever. A kőbánya pedig 3040% érctartalmú. Szomszédos Szendehely és Katalin határ[á]ban szintén 8 bányahold létezik, hason érctartalmú. Ez utóbbi még nem is aknáztatott. A vasérckövek közt okkersárga agyag helyenként található, hellyel gránát is lelhető. Vastartalmú kövek továbbá találtatnak Nézsán is, nevezetesen spherosiderit, vörös vaskő, barna vaskő és bab alakú érc. Mészkő azonban igen terjedelmesen aknáztatik és felhasználtatik. Különösen jó minőségű a katalini és verőcei, kevésbé jó a vanyarci. Verőcének vagyon továbbá faragás [hoz] és építkezéshez igen alkalmas homokköve is, mely jelenleg a fővárosbani építkezésekhez is nagyobb kelendőségnek örvend. A középhegyláncolat ormai részenként választóvonalat képeznek Hont és Nógrád megyék között. Nógrád megyében, magában, a legnevezetesebb kúpjai a nagy-oroszi és diós-jenői határokban következők: Hegy neve Tengerszint feletti magasság (láb) Korányos 1170 Magas-hegy Kámor-hegy 1380 Karászó Pogányvár Nógrádi hegy 930 2. Előhegy Előhegy név alatt értedődik azon hegycsoportozat, mely a föntebbivel némi összefüggésben, de mégis külön láncolatot képez. Ezekhez a Vác melletti Naszály-hegy is tartozik, melynek északkeleti része Nógrád megyében fekszik. Naszályon kívül nevezetesebb hegytetők: Naszály maga 2058' magas. Ezen egész láncolat elterjed Pencig, ott a megyéből kivonulva lehúzódik Pest megyébe, ahol is Isaszeg határszélébe [n] végképpen elnyúlik. 80