Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IV. A megye viránya - 1. Névjegyzéke a Nógrád megyében vadon, a szabadban tenyésző phanerogam növékenyeknek

- Campanula trachelium L. Éleslevelű csengettyűké. Ugyanott. - Campanula persicifolia L. Baracklevelű csengettyűké. Ugyanott, igen szép, nagy virágú, valamennyi közt a legszebb. - Campanula patula L. Terebély csengettyűké. Réteken. - Campanula glomerata L. Csomós csengettyűké. Erdőkben, dombokon. - Campanula cervicaria L. Vállas csengettyűké. Abelova: a csépiében. - Campanula bononiensis L. Ökörfarkú csengettyűké. Szendehely, útfélen. - Phyteuma spicatum L. Erdei raponc. Lomberdőkben. Összesen: 2 nem 9 faj. 35. Rend. Buzérfélék. Rubiaceae Juss. - Galium palustre L. Mocsári galaj. Mocsáros helyeken. - Galium aparine L. Ragadó galaj. Bokrok és vetés között. - Galium boreale L. Északi galaj. Erdők szélein, vágásokban. - Galium rubioides L. Mézszagú galaj. Réteken. - Galium verum L. Tejoltó galaj. Sárga viratú, ugyanott. - Galium mollugo L. Puha galaj. Bozótokban. - Galium silvaticum L. Erdei galaj. Erdőkben. - Galium pedemontanum M. Beauo. Szúrós galaj. Ugyanott, Losonc: a régi vágásban, meglehetős mennyiségben. - Galium cruciatum Scop., Valautia crutiata L. Keresztes galaj. Erdei gyepeken, bokrok alatt, kora tavasszal. - Asperula odorata L. Szagos müge. Árnyas lomberdőkben. Általam terjedelmesen ismertetve és leírva a „Természet" 1870. évi június 15-én megjelent 12. számában.

67 - Asperula arvensis L. Ugari müge. Vetés közt, igen ritka. Különösen megjegyzem, hogy én csak két példányt találtam Abelován, s ezek egyike Hazslinszky Frigyes úrnál van.

68 - Asperula galioides L. Galaj müge. Sziklás helyeken. - Asperula cynanchia L. Veresfias müge. Száraz dombokon. - Scherardia arvensis L. Ugari magabár. Letartolt szántóföldeken. Összesen: 3 nem, 14 faj. 67 A cikket Kunszt János losonci botanikus írta. Lásd a Bevezető Kunszt Jánosról szóló lábjegyzetét. 68 Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus, egyetemi tanár. 1818-ban született Késmárkon, 1896ban Eperjesen halt meg. 1846-tól Eperjesen, az evangélikus kollégiumban a matematika és a természettudományok tanára, a kollégium rektora. Foglalkozott a virágos növények magyarországi elterjedésével és előfordulásával. Emellett magyarországi virágtalan növények (algák, mohák, gombák) kutatásában alapvető munkásságot végzett. Főbb művei: Éjszaki Magyarhon viránya. Füvészeti kézikönyv. Kassa, 1864.; Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve. Pest, 1872.; A magyar birodalom zuzmóflórája. Bp., 1884. Szinnyei, 1896.559-563. p. Új magyar életrajzi lexikon, 2002. III. köt. 172-173. p. 50