Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

E. A kéziratban előforduló hossz- és földmértékek, űr-, térfogat- és súlymértékek

Öl: Térfogatmérték. A fakereskedelemben kétféle öl létezett: volt az ún. bécsi hosszú öl, amely 3 bécsi láb x 1 x 1 bécsi öl vagyis 0,95 x 12896 x 1,896 méter azaz 3,4 köbméter, ezt erdei ölnek is nevezték. Használták még az ún. bécsi rövid ölet is, mely 0,79 x 1,896 x 1896 méter azaz 2,8 köbméter volt. Pozsonyi mérő: Űrmérték. A XVI. század közepétől megyei, a XVII. század közepétől országos űrmérték. A XIX. században 1 pozsonyi mérő 74 icce azaz 62,08 liter illetve 46,56 kilogramm búza volt. Rőf: Hosszmérték. Elsősorban textíliát mértek vele, ennek típusától is függhetett a rőf nagysága. Az európai gyakorlatban egyes helyeken a vászon rőf nagyobb volt a posztó és selyem rőfnél, ezeken belül fajtától s a helytől függően is változott. Magyarországon a bécsi rőf országosan használt mértékké az abszolutizmus idején vált. Az 1874. évi métertörvény 0,777 méterben állapította meg a bécsi rőf nagyságát. Használták még a pozsonyi rőföt is. Erre utal az, hogy 1853-ban bécsi Kereskedelemügyi Minisztérium azt írta, hogy az 1807. évi XXII. te. szerint Magyarországon a pozsonyi rőf a törvényes, ez azonban 2,465 bécsi láb nagyságú, így pontosan megegyezik a bécsi rőffel és ez a bécsi mérték behozatalát megkönnyíti. Valójában a pozsonyi rőf 5,44 milliméterrel nagyobb volt a bécsi rőfnél. Rövidítések Ft: Forint, a kézirat szövegében fi vagy frt rövidítéssel fordult elő. kr: Krajcár, a kézirat szövegében xr vagy kr rövidítéssel fordult elő. 1 osztrák értékű forint 100 krajcár volt. 470