Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXXI. A hasznos háziállatok
kos után 220 darab sertés jutott, mely sertések a Szécsényi és Füleki járásokban előbb makkon, azután pedig kukoricán külön és vegyesen hízlaltatnak. A losonci gyapjúvásárok fontossága Losonc város közgazdasági viszonyainak ismertetésénél van felemlítve. A méhtartás megyeszerte nem abban a figyelemben részesül, amiben annak kivált az enyhébb éghajlat és tápdús növényzet körében részesülnie kellene, igaz, hogy a viasz és méz elárusítása, a losonci gyapjú, gabona és szarvasmarha tekintetében híres vásárok ritkán kedveztek, mindazonáltal mai nap már a nógrádi ember mindennapos lett Budapesten, ahol a szomszéd Gömör és Heves megyei méz, viasz és sonkoly élénk keresletnek örvend. 294 A méhkasok száma 6 591-et tett ki, amiből egy D mérföldre 86, ezer lakosra pedig 33 darab jut. Legnevezetesebb Szigyártó Pál szakáli földbirtokos méhészete, mely a Dzi[e]rzon-féle rendszer [szerint] van beosztva. 295 Hátra van még, hogy a megyében fizetett napszámról is röviden szóljunk valamit, annál is inkább, mert az árak emelkedéseinek, fájdalom, szabályszerűtlen ingadozása újabb időben általán véve felkölté a gazdaközösség figyelmét, bár tekintetre méltatná azt az iparosztálynak legalább azon része is, mely a hazai terményeket közvetlenül dolgozza fel, hogy az annyira sokoldalú és komplikált, de fölötte tanulságos teória minél hamarább meg lenne oldva. A rendelkezésünk alatt lévő adatok szerint a városokban fizetett napszámdíj nincs a megye községeiben fizetett napszámdíjtól elkülönítve, a havonkénti átlagok azonban szembetűnőleg tanúskodhatnak amellett, hogy mennyit fizetnek a férfi-, nő- és gyermekmunkásnak az év különféle szakaiban, és ezek bére minő viszonyban áll az egész országban fizetett napszámdíjak átlagához. A mezei és gazdaság körül teljesített munkával 1870/1871. évben napszámdíjul kapott: 294 Sonkoly: A lépes méz kicsurgatása, kipergetése után visszamaradó lép. A magyar nyelv teljes szótára. II. köt. 526. p. 295 Dzierzon, Johann: (1811-?) német méhész. A méhészet elméletének és gyakorlatának megújítója, nevéről elnevezett kaptárt szerkesztett, mely rövid idő alatt elterjedt a méhészek körében. Pallas nagy lexikona, 1893. V. köt. 646. p. 459