Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVIII. Földművelés és mezei gazdaság - 7. A földbirtok felosztása térfogata, kataszteri tiszta jövedelme és a birtok természete szerint
A birtokok összes térfogata 716 513 katasztrális hold. A birtokok összes térfogatában van 673 063 katasztrális hold termő, 43 450 katasztrális hold terméketlen. A termőterületből esik közlegelőkre 198 [községnél] 36 602 katasztrális hold. A birtokok összes kataszteri tiszta jövedelme: 1 795 703, amiből közlegelőre 198 községnél 44 792 osztrák értékű forint. Birtok típusa Kataszteri tiszta jövedelme (osztrák értékű Ft) 287 Közlegelő 44 792 Korona és kincstári birtok 793 Közalapítványi Városi és egyéb községi 49 845 Egyházi 14 012 Hitbizományi 33 211 Összesen 1 795 703 Községek ábécé betűi szerint történő felsorolása, területeinek művelési ágak szerinti felosztása és a birtokviszony rendezésének módja. 288 287 A táblázat adatai hiányosak. 288 1853-ban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király kiadta az „úrbéri pátenst" és a „kárpótlási és föld tehermentesítési nyílt parancsot". Az úrbéri pátens után csak 1856-ban jelent meg az a rendelet, mely az úrbéri bíróságok felállításáról szólt és megindította az úrbéri ügyek rendezését. A birtokrendezés külön e célra felállított úrbéri bíróságok útján zajlott. Az úrbéri per általában az egy-egy megye területére kiterjedő hatáskörű úrbéri törvényszéktől a kerületenként működő úrbéri főtörvényszékhez, fellebbezés esetén pedig legfelsőbb fokon a bécsi legfőbb úrbéri törvényszék elé került. 1861-től az úrbéri perekben az alispáni bíróság, a megyei törvényszék, illetve a királyi tábla ítélt. Az 1871. évi LIII. te. az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szólt. Meghatározta a pusztatelkek, maradványföldek és erdei haszonvételek, „nádlási" haszonvételek fogalmát, szabályozta a legelő-elkülönítést, a birtokrendezési eljárást. Az 1871. évi LIV. te rendelkezett az irtványokról. Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Szerk.: Szabó István. I. köt. Bp., 1972. Akadémiai Kiadó. 45. p.; Magyarország története. 1848-1890. Szerk.: Katus László. I. köt. Bp., 1979. Akadémiai Kiadó. 535. p.; Magyar Törvénytár. 1871. évi LIII. te, LIV. te. 439