Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVIII. Földművelés és mezei gazdaság

A Sziráki járásban Héhalom[ban] Világ[hy] testvéreké, Jobbágyiban] Posztóczky Jánosé, Kálló[n] a váci püspökségé. A Nógrádi járásban Tolmácson Illés Ádámfé], Huszár László[é], Huszár Istvánfé]. A Balassa-gyarmati járásban Illési- és Lőrinci puszták[nál] Zichy szeniorátus[é], Dejtár[on] hercegprímás[é]. A Szécsényi járásban Szontagh Tivadar[é] Dolány[ban], Pulszky Ferenc[é] Szécsény[ben], Gyürky Béláje] Ludány[ban]. A Füleki járásban herceg Coburg-Koháry[é] Rapp[on]. A Losonci járásban ugyancsak herceg Coburg-Koháry rappi uradalmához tartozó rész. A hasznos háziállatok tenyésztése sem örvend valami nagyobb lendületnek, mert sem a községek, sem pedig a nagyobb birtokosok nem dicsekedhetnek valami kitűnő fajú háziállattal. A Balassa-gyarmati járásban Lesttői kezdve fölfelé, valamint a Losonci és Füleki járások fekvő vidékein készíttetik ama hírneves túró, mely a világkereskedelemben „Brinza" név alatt ismeretes. A túró az Alföldön vett hasas birkaanyáktól származik, melyek ellésüket legnagyobbrészt hajtás közben végzik, s melyeknek bárányai, amint a fővároshoz közelednek, ugyanoda eladatnak, az anyák pedig tovább hajtatnak, s az ottani hegyes legelőkön szétosztatván ugyanott fejetnek. Az ezen tejből készült túró részint Beszterce [bányára], részint pedig Abelovára, Sternlicht gyároshoz szállítatik, hol legott gépekkel összekevertetik és kisebb-nagyobb döbönyökbe helyeztetvén, kereskedésbe szétküldetik. Itt azon kis megjegyzést is kell tennem, hogy a turopolyai lakosok a saját határukbeli legelőt állítják a legjobbnak és legzamatosabb füvekből állónak az egész környéken. Egy népmonda szerint pedig e legelőnek jósága onnan ered, hogy az Úristen különös jókedvében csupán határuk fölött hintette el eme zamatos füvek magvait. Legutóbbi időben a dohánytermelés is szép eredménnyel űzetik, nevezetesen a ribaiak már régi időtől fogva voltak nevezetesek kitűnő jó zamatú dohányukról, de a régi jó dohánymagból tökéletesen kifogytak s jelenleg a kormány által előlegezett magból termesztenek, jó ugyan ez is, de mégsem oly zamatos, mint az 1848 előtti. Dohány termesztetik Ribán, Dejtáron és Patakon. november 5-én tartott alakuló ülésükön megalapították gazdasági egyesületüket. A 383 tagú megyei gazdasági egyesületnek elnöke Huszár Károly, alelnökei Török Sándor és Madách Imre, titkára Szakáll Elek, pénztárosa Pokorny Gusztáv volt. Az egyesület tagságának létszáma folyamatosan csökkent, ezért 1871-ben feloszlott. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium által 1871-ben kiadott tiszti névtár még megemlíti, de azzal a megjegyzéssel, hogy az egyesület nem küldött adatokat. Nógrád vármegye, 1911. 182. p. A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Királyi Ministerium ügyköréhez tartozó hatóságok és közegek 1871. évi Tiszti névtára. Szerk.: Mihók Sándor. Pest, 1871. 27. p. 424