Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVI. Nógrád megye közlekedési viszonyai - 1. Vízen - 2. Szárazon - a. Vaspályák
XXVI. Nógrád megye közlekedési viszonyai 1. Vízen A Duna Nógrád megyének csak három községét érinti, úgymint Verőce, Kis-Maros és Kis-Oroszi községeket, melyek közül azonban egynek sincs kikötője, azaz gőzhajózási állomása, azonban ezen szerencsés helyzetet a három község lakosai nagyon felhasználják, miután evezős hajóval igenis közlekednek, mely után jelentékeny keresetük van. A megyének a Dunához közel fekvő községei a váci gőzhajózási állomást veszik igénybe, mely állomás addig, míg a pest-losonci vaspálya meg nem nyílt, messze földről és igen sokat szállított a Dunán, több[ek] között igen sok nyersvasat Gömör megyéből, Madaras András pécsi vasolvasztójába. Az Ipoly nem hajózható, de még a Zagyva sem, sőt talpakkal sem közlekednek rajtuk. 1870-ben forgalomban volt a Dunán Verőcéről 3 dereglye, egyenként 1520 bécsi mázsa teherszállító képességgel 50 Ft-nyi értékben, 1-2, mindössze 4 kezelő személyzettel. 2. Szárazon a. Vaspályák 1. A szabadalmazott osztrák állami vaspálya nem nagy darabon érinti a megyét, tudniillik Vác város határától kezdve Kis-Maros határáig, tehát két községen mindössze 1 mérföld hosszaságban, s ez irányban egy állomása van: a verőcei. Személy- és áruforgalmát eszerint e helyen, mind megyénkre csak nagyon kis részben vonatkozó mozzanatot, annál is inkább mellőzendőnek tartjuk, mert alább a Magyar Királyi Államvasutak északi vonalán, nevezetesen Hatvantól majdnem egészen Zólyomig mindazon adat figyelmet érdemel, ami a pálya egész terjedelmét, különösen nemzetgazdasági tekintetben illeti. A szabadalmazott] osztr[ák] állami vaspálya 1848 előtt csak Vácig volt kiépítve, a vác-esztergom-nánai szakasz, melynek ezen vác-kismarosi része egyik alkatrészét képezi: 1850. október 15-én nyittatott meg, s ugyanakkor adatott át a forgalomnak. 273 273 A Vác-[Párkány]nána közötti vasútvonal hossza mindössze 44 km volt. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája. 1750-2000. Bp., 2001. História-MTA Történettudományi Intézete. 36. p. (Továbbiakban: Frisnyák, 2001.) - Nana: falu Esztergom megyében. Fényes, 1851. III. köt. 132. p. 405
