Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXIII. Betegedési viszonyok (Morbilitas)

A megyében 1870-ben mindössze 1 775 házasság köttetett, tehát a népszámlálás eredményeire utalva három lélekre esik egy házasság, ezek között a vegyes házasság esetei 106-ra mentek, mely összeg az összes házassági eseteknek 5,97%-kát képviseli. Hitfelekezeti szempont alá a házasságkötéseket nem foglalhatjuk, minthogy, mint jeleztük, e tekintetben a népszámlálási procentuatiókra építeni nem tanácsos, a népmozgalomnak nyilvánosságra hozott adatai pedig azt elmellőzték. 1870. [év] folytán kimúlt 6 666 ember, tehát éppen annyi, mit amennyi a megelőző évben született, ezek között finemű 3 409, nőnemű 3 257, együtt 6 666, tehát míg 1870-ben 380-nál több fiú született, ugyanakkor 152 fiúval halt meg több. Egy halálozás minden 30 lélekre esett, az 1-5 évesek, azaz a kiskorúak több mint a felét képezik az elhalálozottaknak: 51,29%. Végre felemlíthetjük, hogy minden 100 halálesetre jut a születésekből 129. XXIII. Betegedési viszonyok (Morbilitas) Kapcsolatban azon néhány adattal, melyet fentebb a népmozgalomról, különösen a halálozásról (morbilitas) elmondottunk, e helyben a legközelebbi kolerajárvány [ról] és más hivatalosan konstatált betegségről is említést kívánunk tenni. Az 1872-1873. év alatt a kolera megyénkben összesen ... községben uralkodott, melyek népessége 184 818-ra tétetik, és általában véve ott tört ki, ahol lapályokon, úgymint magaslatokon vagy hegyeken folyók vagy tócsák léteznek.

260 Oly helyeken, hol állóvizek, vasutak mellett anyaggödrök találtatnak, melyekben a víz majdnem szüntelen bűzhödt és zöldes felületű, a járvány korábban merült fel. Nagyobb pusztításokat okozott, valamint öldökölt ott is, ahol kiszáradt tavak és alacsony ingoványos helyek feküdtek, vagy a helységhez nem messze estek.

261 260 Shvoy Miklós a községek számát nem írta le. - A kolera a vékonybélben elszaporodó baktériumok által okozott járványos fertőzés, amely fertőzött vízzel juthat be a szervezetbe. Tünetei: hirtelen támadó hasmenés, hányás, gyors súlycsökkenés és végtaggörcsök. 261 Shvoy Miklós a következő hivatkozást szúrta be: Dr. Grósz L.: Az 1872/3. évben uralgott cholerajárvány. Budapest. 1874. - Dr. Grósz L. nem más, mint Csatáry Lajos orvos. Csatáry Lajos (1831-1907) Nagyváradon született, egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején századosi rangig vitte. A szabadságharc bukása után a török hadseregben őrnagy. 1852-es hazatérése után a bécsi egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett, 1857-től Bihar vármegye főorvosa, 1870-től Budapesten a MÁV főorvosa. Emellett egyetemi tanárként és közegészségügyi szakíróként is működött. Jelentős szerepe volt a hazai közegészségügyi intézmények, bábaképzés, vasúti egészségügy és mentőegyletek szervezésében. Új magyar életrajzi lexikon, 2001.

1. köt. 1098-1099. p. 342