Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás
Putri: A pöstényi határban fekvő korcsma. Pöstényi közbirtokosoké. Rárós puszta: Rárós-Mulyadhoz tartozik. Nevezetes a hosszú kőhídjáról, továbbá vagyon itt faragásra alkalmas homokkő és konglomerátum]. Gróf Forgách Józsefé. Rimóc: Falu, földje Szécsény felé fekvő, rétje jó vályogtalaj. Sipek és Bátka [puszta] felé fekvő rétje vízmosásos és parlagos. Rétje jó. Szőlője sok, de rossz karban. Erdeje nincs. Tűzifaáru [sít] ássál kicsiben foglalkoznak. Feltűnő a nőnem, a kifejlőd [ött] nagy és szép termetükért, ellenben a férfinem sokkal gyöngébb. Pulszky Ferencé. Ság puszta: Karancs-Sághoz tartozó és azzal tökéletesen hasonló. Ság-Újfalu: Falu, földje Szécsény felé jó termőföld, sárgaagyagos, de a másik fele fehéragyagos, rossz termő. Hegyes-völgyes, sok itt a vízmosás. Rétje sok, de vízöntésnek kitéve. Szőleje középszerű, tölgy- és csererdeje szintén. Innét is a nép Tugárba jár dolgozni a kőszénbányákhoz. Báró Prónay Gáboré. Szarkavölgy puszta: Szécsényi uradalomhoz tartozó majorság. Földje igen jó. Rétje vízjárásos, különben jó. Erdeje cser, tölgy, bikk és meglehetős állapotban van. Pulszky Fer[enc]é. Sipek: Falu, földje a Varsány felé fekvő oldalon, körülbelül 1/3 része jó sárgaagyagos, a többi 2/3 része vörös és fehér, szikes, rossz. Rétje vízjáratos, de guzsalykás és gyenge. Szőleje meglehetős, és amelyet igen jó[l] művelnek. Erdeje tölgyes, amelyet, mint a szécsényi uradalom tulajdonát képezőt, igen tilalmazzák és ápolják. De a többi birtok[os]sági erdő bizony nagyon fogy! Közbirtokosság[é]. I. Sötétlápa: Kutas [ pusztához] tartozik, földje irtvány, fehéragyagos, sovány. Rétje nincs. Szőlője meglehetős. Erdeje kevés, mert belőle legn[agyobb]részt kiirtották. Balázs Anzelmé. II. Sötétlápa: Hasonló az elsőhöz. Haan István birtoka. Surány: Falu, földje hegyes-völgyes és rossz. Rétje védtöltések által használhatóvá tétetett. Szőleje új ültetés. Legelője sok és jó. Erdeje nincs. Nevezetes a nagyon régi katolikus temploma. Sréter Alfréd, Marnó János és Oroszi. Különös jegyzetek ad Surány: Sréter család iratai és könyvtára. Szakái: Falu, hegyoldalban fekvő magyar palóc falu. Földje az országút alatt fekvő, de kisebb része igen jó, de nagy része dombos, vörös, szikeses, köves, rossz, sok vízmosással. Rétje sok és jó. Szőleje igen jó karban vagyon és jó bor is terem. Három birtokos itt lévén, mindegyik fajszőlőkkel igen szépen ki van ültetve. Szőlejükből nevezetes D'Elsauxé. Kitűnő méhészete vagyon itt Szigyártó Pálnak. Erdeje tölgy[es], bikkes és gyertyános. A három birtokosé igen jó karban, ellenben Blumenthalét héjazás által nagyon pusztítják. Savanyúvízforrása vastartalmú, igen kellemes. Homokkő- és konglomerát[um]bánya rendesen 318