Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás

csak nagyon primitív, még majdnem lignit. Gyakran találtatnak ezen határban római érmek és más egyéb régiségek. Gróf Gyürky Ábrahámé. Kis-Hartyán: Falu, földje hegyes-völgyes, fehéragyagos és sovány. Rétje sok, de rossz. Szőleje meglehetős. Erdeje nincsen. Kandó Józsefé. Hollókő: Falu, földje kissé partos ugyan, de jó művelés által most már termékennyé tétetett. Rétje nincs. Szőleje jó. Itt is a volt hűbéresek ta­gosítás alkalmával és annak folytán az egész úri birtokot megvásárol­ták. Lakosai marhatenyésztés és azzal való kereskedés által jól gyara­podnak. Továbbá egyik nevezetesebb jövedelemforrásuk a gyümölcs­termesztés is. A nép maga igen élelmes és munkás. Hársvölgy puszta: Irtásföld, fehéragyagos és nem nagyon termő. Rétje ke­vés ugyan, de jó. Erdeje tölgy, cser és szintén nem sok. Báró Roszneré. Karancs-Keszi: Falu, földje részben jó, részben rossz. Rétje vízöntéses, kü­lönben sok és jó szénát terem. Szőleje középszerű, erdeje kevés és elha­gyatott. Kőszéntelep van ugyan benne, de még nem nyittatott meg. Karancs-Ság: Falu, földje hegyes, agyagos, és mint e tájban neveztetni szokott: apokás, rosszul művelt, de azért igen súlyos búzát termel, ez fő terménye is. Rétje sok és jó, szőleje igen jó és erős fehérbort termel. Erdeje cser [es]-tölgyes. Vagyon itt két gőzmalom is, az egész vidék itt szokott őröltetni. Ezen hely fő- és székhelye volt azon, a történelemből ismeretes Zách Bódognak, kinek tulajdonképp Ságh volt neve, de az akkori írásmód szerint Záchnak írták és sokan úgy ejtik ki, ma is nagy kiterjedésű uradalma ezen helyről neveztetett, de mint tudva van az egész családot in nóta infidelitatis et crimine laese maiestatis minde­nétől megfosztották. 250 Közbirtokosságé. Káprás puszta: A farkas-almási határban, határja igen jó, tulajdona ez Kri­vácsi Antalnak, ki az igen jó és szorgalmatos gazdák egyike e járásban. Katinka puszta: Legújabb időben tagosítás folytán jött létre. Etes falu ha­tárában fekvő és azzal tökéletesen egyenlő. Gróf Pongrácz [Istvánné] született Jezerniczky Kataliné. Kis- és Nagy-Keresztúr: Lucinon fölül, hegyek közt két puszta. Földje jó, rétje jó, szőleje nincsen. Erdeje bikk és tölgy, amely szép növésű volna ugyan, de elhanyagolt. Nagy-Keresztúr: báró Prónay[é], Kis[-Keresz­túr] pedig Szent-Iványié. Kerekrét puszta: Földje sárgaagyagos, egyébiránt jól termő, de kevés. Er­deje tölgyes, sok és jó. Baumgartner Lipóté. Kisfalu puszta: Földje csupa erdőirtás, jó. Rétje kevés, de jó. Erdeje elöre­gedett tölgyes. Van kinyitott kőszéntelepe is, ezt nem aknázták. Az Ir­say család birtoka. 250 In nóta infidelitatis et crimine laese maiestatis jelentése: hűtlenségben és hazaárulásban. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom