Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XX. Szécsényi járás

Büdöskút erdei tanya: Karancs-Keszi fölött, a Nagy-Hallgatói hegyen, jó búzatermő irtványföld, rétje kevés, de jó. Erdeje cser és tölgy. Báró Prónay Gáboré. Cserbérc puszta: Őrhegyi hegyekben, Lucin és Lóc közt. Földje jó búzatermő, rétje jó, erdeje tölgyes. Pulszky Ferencé. Csorna puszta: Földje erdőirtvány, rétje kevés, de jó. Erdeje cser, szintén nem rossz. Lónyay Alberté. Csontorok puszta: Földje sárgaagyagos, nem régi irtvány, most még jól termő, de sok javítást igényel, rétje kevés, de jó. Erdeje keverék tölgy, bikk és cser, jobbára kiirtva, ami meghagyatott, az rossz. Szőleje említést sem érdemel. Beké Alberté. Csór puszta: Surány mellett. Földje, rétje jó, erdeje azonban elhagyatott, rossz, de legelője igen jó. Van itt egy nyitott kőszénbánya, mely azonban jelenleg nem aknáztatik. Deutsch Nathane. Dolány: Falu Szécsény és Endrefalva közt. Szántóföldje kétféle, a parton tudniillik, mely magában nézve egy igen szép magaslat, ott a föld sárgaagyagos, de azért termékeny, csakhogy nehezebb munkálatú, ezen partos szántóföld körülbelül 2/3 [-át] képezi az egész határban lévő szántóföldeknek. Ellenben a laposon levők homokkal kissé vegyített, jó feketeagyagos földek, minden terményeknek alkalmasak. Rétje a laposban jó, de a vízáradásnak, két hegyi pataknak nagyon ki van téve, és igen gyakran beiszapoltatik. Erdeje ugyan nincsen, de szőleje annál több és jó. A szőlő képezi a falubeli lakosságnak legfőbb jövedelmi forrását, minthogy régi urbarialisták nem lévén, csupán csak kuriális zsellérek, tagosítás alkalmával, föld- és legelőosztás nélkül maradtak. Egyedül szőlejüket váltották meg a törvényhozás segítségével. Az egyik hegy oldalán, melynél kitetszik, hogy emberi erővel lett ásatva, töltve, igen sok szép régiségek, érmek, bronzból ugyan legnagyobbrészt, de azért találtatik ezüst és arany részek is, nevezetesen drótból készült holmi apróságok. A kevés nép igen szorgalmatos, jóindulatú és munkás. Gazdaembert e helyen igen kedvesen lep meg az egyik birtokos, Szontagh Tivadar okszerű gazdálkodásának berendezése! Nevezetesen azon fentebb említett partosabb földeknél, melyek közül elég nagyon oldalos is található, igen célszerűen tudja nevezett birtokos a kellő és szükséges ekeváltoztatásokat felhasználni. De tapasztalja is az eredményt, mert ez a termésnél legjobban kitűnik. Áthatva azon tudattól, hogy e tájon azon kényes, finom egynyíretű merinó[i] birkafaj nem ezen vidékhez való, testesebb és erősebb kétnyíretűre iparkodik átváltoztatni. Gazdasági erővonó marhái[nak] száma tökéletesen megfelel a helyi viszonyoknak, de ami a legtöbb, a földek rendes beosztása minden oldalról legcélszerűbben vagyon kiszámítva. Áldás és kitartás 312