Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIX. Nógrádi járás

Pázmány Péter újra [alapított].

247 Bene [és] rendű. Birtokosok: Huszár László, Szmrecsányi [Emil], Angyal [Hermin] és Szontagh Pál. Tolmács: Falu, magyar. Rétságtól balra, földje, rétje és szőleje jó. Van itt továbbá egy igen szép akácültetvény, mely némileg az erdő hiányát pótolja. Ezen ültetvény Nógrád megyében legnagyobb és 600 katasztrális hold kiterjedéssel bír. Lakosai gazdálkodók és takarékosak. Szent-Iványi Katinka[é] és Illés Ádámé. Újmajor puszta: Tolmács mellett, ahhoz hasonló. Udvarhely puszta: Szendehely mellett, hegyek közt, egy külön fekvő major. Jó föld[del] és réttel, de területének legnagyobb részét erdő képezi, mely tölgyes és jó. Váci püspökségé. Újvilág puszta: Magyar. Bánk és Romhány közt, ez utóbbihoz tartozván. Jól berendezett gazdaság. Prónay Istváné. Vadalmás puszta: Keszeg és Nézsa közt. Alsó-Petényhez tartozik s ezzel hasonló. Gyurcsányi-örökösöké. Verőce: Falu. A Duna bal partján, hegyek alatt, egy katlanban fekvő, népesebb magyar-német község. Földje sárgaagyagos, de jól termő, rétje szintén jó. A fő jövedelmi forrást azonban a nagy kiterjedésű szőlő képezi. Itt is a szőlőnek legnagyobb része gyümölcs alakban, 20 fontos kosarakban, a külföld nevezetes fővárosaiba, mint Berlin, Szentpétervár, bocsáttatik áruba, mire nézve nagy előnyt nyújt az itt helyben lévő vasúti állomás. A Duna partján van egy téglagyár körkemencével, a mészégetés is űzetik, minthogy a határ bővelkedik mészkővel. A falu felett pedig töretik a homokkőnek egy neme, mely építkezésekhez nagyon alkalmatos, és a köbölenkénti 16-18 Ft-nyi ár mellett helyben messze földre szállíttatik. Van itt továbbá kőszénakna és hanem csak lignit. Erdeje tölgyes, meglehetős állapotban. Népe élelmes s munkás. A váci püspökséghez tartozik. Vízberek-major: A nőtincsi határban, az országúttól jobbra. A Scitovszky [János] tulajdona. Zsukman puszta: Nőtincsen alul, a Vác felé elnyúló lapályban fekszik. Nőtincshez hasonló. Scitovszky családé. 247 A szerző a következő hivatkozást szúrta be: v.o. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története [fő tekintettel az egyházi intézetekre.] [I.] köt. [727.] lapját. Pest, 18[70]. - Reiszig Ede szerint „alkalmasint még első szent királyunk idejében alapították", okleveles adatok csak a XIII. századtól vannak a tereskei bencés apátságról. Nógrád vármegye, 1911. 368. p.; Chobot Ferenc: A romhányi plébánia története. Bp., 1913. 53-64. p. 310