Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIX. Nógrádi járás

lést az előkelő gazdák az utóbbi két évtizedben művelni kezdték, de ez eredményt nem mutatott, s azért felhagytak vele. Agárd: Falu, tót. Szendehely és Keszeg közt, határa hegyes-dombos és agyagos ugyan, de azért jó rozstermő. Rétjei szintén jók, szőleje jó bort termel. Bír téglaházzal, erdeje meglehetős, tölgyes. A Huszár család és több közbirtokos tulajdona. A gazdák szilvaszeszfőzésről nevezetesek. A határ, habár termékeny, a sok részre történt elosztás által az utóbbi időben olyannyira elárkosodott, hogy magas fekvésénél fogva még szomorúbbak lesznek következményei. Közbirtokosság. Barina puszta: Csővár és Penc közt, egy magas hegy aljában. Bánk: Falu, tót. Tereske és Rétság közt. Földje, rétje és szőleje jó, erdeje tölgyes. Nevezetes az úgynevezett „tengerszem"-ről, egy tóról, mely így neveztetik, saját forrásokkal bír, és halakkal, különösen pedig pontyokkal bővelkedik. Körül van szegélyezve nádassal, mely az egész vidéket náddal látja el. A nép igen gazdálkodós. Az Andreánszky család birtoka. Bekesassa: Tereske mellett. Berény puszta: Felső-Jásztelek és Diós-Jenő közt, hajdanában herceg Esterházynak [vámos-]mikolai uradalmához tartozott.

244 Gazdasági épületekkel ellátott puszta volt, tagosítás után azonban a diós-jenői volt jobbágyoknak jutott, s a puszta helyén most legtermékenyebb földek vannak. Belgrád puszta: Ortvány-hegyen, Nézsa és Alsó-Petény közt. Berkenye: Falu, német. Nógrád és Szendehely közt. Lakosai néhai gróf Migazzi Kristóf bíbornok által a XVIII. század második negyedében, 1735 [-ben] telepedtek ide Würtembergből és ősi s volt hazai szokásaikat mai napig is fenntartották.

245 Munkás, takarékos nép, de korán elhalnak, úgyhogy náluk hatvanéves embert találni valódi ritkaság. Mi onnét származhatik, hogy össze nem vegyülnek semmiféle más helységbelivel, ezt azonban felderíteni a népesedési mozgalom lesz hivatva. Leginkább bortermeléssel foglalkoznak, s jó lovakkal bírnak. Váci püspöké. Berki puszta: Vadkert és Rétság közt, az országúttól félórányi távolságban, egy völgyben fekszik. Földje sárgaagyagos jó, de rétje rossz. Szőleje közönséges bort termő, elhagyatott, valamint erdeje is, mely cser[esj-tölgyes. Közbirtokosságé. Blaskovits-major: Felső-Sáp és Nézsa közt. 244 Vámos-Mikola Hont megyei magyar falu. Fényes, 1851. III. köt. 89. p. 245 Migazzi Kristóf Antal (1714-1803) 1732-től brixeni és alamóci kanonok, 1756-től váci segédpüspök, majd váci püspök. 1757-től bécsi érsek lett, de emellett kormányozta a váci egyházmegyét is. Magyar katolikus lexikon, 2004. IX. köt. 113. p. 302