Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

már vagy húsz [év] óta beszüntetett, elegendő szükséges anyagok hiánya végett.

233 Divényi gróf Zichy család-féle szeniorátusé. Három Csertázi laz: A turopolyai határban. Zsigóé. Cservena laz: A fentebbiek szomszédságában. Csrhla laz: Buda-Lehotai laz. Chraszt puszta: Gácsfalva mellett, igen jó föld és rét. Cselo laz: Felső-tiszovnyiki határban. Cserepes korcsma: Losonc-Tugár és Fülek-Kelecsény közt az országúton. Csevice puszta: Rárós-Mulyad és Szakái közt. Csurgó puszta: Videfalvi határban, ugyan hason minőségű Videfalvával. Tóth Ferencé. Cukor-ház: Magányosan álló épület Vilke mellett. Nagy-Dályó puszta: Vilkei határban, Vilkén alul, a fentebbi Cukor-ház mellett. Jó föld[del] és jó réttel. Jankovich [család], Tarnóczy [család], közbirtokosság. Kis-Dályó puszta: A fentebbin alul, Tőrincs mellett. Szintén úgy, mint fent Dályó. Panyi-Daróc: Losonctól Vilke felé, az országút mellett fekvén. Ennek földje és rétje jó. Közbirtokosságé. Dechtannik laz: A nagyfalui (Velka Vesz) határban. Divény: Mezőváros a losonci járásban, a felsőbb vidéknek legnagyobb községe. Székhelye gróf Zichy család szeniorátusi uradalmának, mely uradalom kiterjedése és általában részletesb leírása külön rovatban említtetett. Földje és rétje, kivált az utóbbi igen jó. A földek egy része irtványokhoz tartozó (laz), de azok is jók. Erdeje tölgy és bikkes, igen jól vagyon fenntartva. Nevezetesen Jávor nevű hegyen a fenyvesültetések igen szépek. Jelenlegi szenior, gróf Zichy [IV.] Károly úr saját költségén igen csinos kétosztályú elemi iskolát építtetett, és a tanítóról a tagosítás alkalmával igen szépen gondoskodott. Lakosok közül a férfi nemet illetőleg mindnyájan kézművesek, nevezetesen kádárok és fazekasok. A nők pedig minden, az öltözethez való kelmék készítés [év] el foglalkoznak. Egyedül csak e helyen készítik azon fából készült kávákat vagy hajlított falemezeket, szalajokat, melyek a hazánkban divatozó, úgynevezett törekrostákhoz kellenek. A tagosításkor ugyan az irtványosok a községhez tartozóknak nyilvánították magukat, bár télen-nyáron változatlanul kint maradnak a lázukon. 233 1772-ben kezdte meg működését Alsó-Bzován a Hubka Bemard hutásmester által létrehozott üveghuta. Felső-Bzován Sauer Ferenc 1807-ben hozta létre üveghutáját. Fényes, 1851.

1. köt. 190. p.; Szvircsek, 1982. 61-68. p. 265