Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

szint pedig szikes. Az egész határ hegyes-völgyes. A XV. század elején ezen helység Atvár-háznak neveztetett. 1418-ban Zsigmond király Homokterenei Jakabnak ajándékozta, aki után más az elnevezése. Később, 1563[-ban] Oláh Miklós érsek és királyi helytartó ugyanezen birtokot Berényi Andrásnak adományozá, és ezen családban megmaradt mai napig. Templomújítás alkalmával 1801 [-ben] a sekrestye alatt kőkoporsókra és több emberi csontvázakra akadtak, de ismét behányták, és többé senki sem kutatta. Kis-Terenne: Falu, vasút mellett fekvő, igen csinos falu a pályaudvarral és két úri lakkal, melyek közül az egyik az újabb ízlésű, a gróf Gytirky Ábris jelenlegi megyei főispán nyári laka. Földje, rétje jó. Erdejét jelenleg gondosabban ápolják, tölgy[es] és bikkes, kevesebb a cser. Szőleje kevés, bor nem is terem. Tót-Ujfalu puszta: Barna és Pogony közt, igen szegény, homokos talajú puszta, melyben felette sok a vízmosás, földje csupán rozsot termel, rétje kissé jobb. Erdeje tölgy. Tőkés puszta: Nemti, Kazár és Kis-Terenne közt, a Nagy-lápa nevű erdőben, hegyek közt fekvő. Földje agyagos, egyébiránt nem is nagy a mezei gazdaság, minthogy a terület legnagyobb része erdő, tölgyes. Nem messze ezen pusztához vagyon egy újabb juhoda „Ede-major" név alatt. Torkásház puszta: Cered és Barna közt és a fentebb említett Tót-Újfaluval határos, mellyel minőségére nézve egyforma. Turicska: Kis falu, kisközség Szinóbánya szomszédságában, egy hegység töviben. Földje agyagos és csak a rozsot termi. Rétje helyenként igen jó, de sok helyett, hegyekből özönlő vizek által szenved. Erdeje tölgy és bikk, legújabb időben pedig a ligetes helyeket fenyővel ültetik ki. Ezen község határában aknáztatik, és ugyanott aknában igen jó és ércet bőven tartalmazó vaskő, mely az ezen műben különösen leírt és nagyon közel (V2 mérföldnyi) távolságra fekvő massai olvasztóban használtatik fel. Legnagyobb keresetet is nyújt ezen kis helység lakosainak ama fent érintett vasgyár, részint az aknákba és magába a gyárba, részint pedig az érckő gyárhoz fuvarozás [ával] és a kész vas elhordásával Losoncra vagy továbbra is. Egyike a legrégibb falvakból való, ezen kisközség, a török uradalom és reformáció alatt, úgy látszik, e vidék nagyobb szerepet vitt, tartozott pedig valaha az Ozdini várhoz. Az alacsony kis toronyba vagyon, egy még a XIV. században készült harang, mely ma is használtatik. Földesura ezen községnek a gróf Zichy divényi uradalom szeniorátusa. Uhorszka: Falu Rónya mellett, egy hegy sarkán fekvő, kies fekvésű kis helység. Földje, rétje meglehetős jó. Erdejét igen szépen művelik. Czevina nevű erdőségében sáncok lelhetők, melyek, úgy látszik, régenten valami erődnek elősáncaiul használtattak. A husziták idejében ezen 261