Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - I. Nógrád megyének általános leírása

C. Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása I. Nógrád megyének általános leírása Nógrád megye Magyarország északkeleti, felső részében, a Duna bal partján terjed el. Földrajzi terület szerint fekszik e megye: a 36° 22-37° 35' földrajzi hosszúságban, a 47° 30'-48° 51' földrajzi szélességben.

44 Határai

: Északról Zólyom és Gömör, keletről Zólyom, Borsod, Heves, délről Pest-Pilis-Solt, végtére nyugatról Hont és ismét Zólyom megyék. Kiterjedése

: a megyének 75 88/100 osztrák a mérföld (10/101 holdat egy a mérföldre számítva), és így képez a megye területe százalékban: Magyarországra vonatkozólag 1 62/100 részt, az összes magyar korona alá tartozó tartományokra 1 35/100 részt. Leghosszabb kiterjesztése déltől észak felé a herédi határtól a polyánkai határ széléig 11 [osztrák] mérföld. Szélessége pedig keletről nyugatnak mátranováki határtól Dejtár határszéléig 7 2/4 [osztrák] mérföld. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal évkönyvének (1872) kimutatása szerint foglal ezen megye 758 800 katasztrális holdakat (1600 a öl) magában, úgymint ez már fentebb, kiterjedésénél említtetett, melyek ma következő művelési ágazatokba felosztva találtatnak: Művelési ágazat Terület Művelési ágazat Katasztrális hold Négyszögöl Belsőségek 11597 193 Szántóföld 288 243 587 Rét 82 761 1461 Erdő 237 205 1176 Szőlő 15 222 143 Legelő 78 051 1044 Halastó 84 Nádas 127 105 44 1884-ig a ferrói (Kanári-szigetek) hosszúsági körtől (Greenwichtől nyugatra 17° 39' 46"cel) számozták a fokvonalakat. 1884-ben egy nemzetközi tanácskozás a greenwichi hosszúsági kört fogadta el általános nulla meridiánnak. PappVary Árpád: Magyarország története térképeken. Bp., 2002. Kossuth Kiadó-Cartographia. 8. p. (Továbbiakban Papp-Váry, 2002.) 26