Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

Perse: Falu, a vasút jobb oldalán, Fülek és Galsa közt. Igen jó búzatermő föld és jó rét, de a Szuha-patak által, mely a gömöri hegyekből jön és a vasúti töltések által gátoltatik, gyakran réteket beiszapoltatnak. A nép nagyon szorgalmas és munkás, jó lovakat nevelnek. Nevezetes ezen község arról is, hogy falujába sem zsidót, de cigányt sem tűr. Petrová laz: Polyánka alatt, málnapataki határban. Az erdők közti irtvány Dikovó és Chmel hegyek közt, nagyon szegény elhagyatott vidék. Alsó-, Felső-Petri puszták: A péteri erdőben Kálnó-Garáb mellett, hegyek közt fekvők, csupa erdőség. Az erdő tölgyes. Pilis: Falu Mucsiny és Csákányháza közt, hegyekbe fekvő. A Karancshegy alatt, nagyon szegény határ, csupán rozsot, azt is gyéren termel. Erdeje tölgy és bikk. Szőlője csupán kertben terem. Pinc: Falu Losoncról Gömörbe vezető országúton fekvő. Határja igen jó. Földje, rétje kitűnő, de népe is szorgalmas és ritka szép termetűek, nevezetesen a nők. Nógrád megyében a legjobb lótenyésztők. Szőleje kevés, csupán kerti. Erdeje tölgyes és meglehetős jó. Podhrad laz: Málnapataki határban, hasonló a többihez. Tőszomszédságában Málnapataknak. Pogony: Falu egészen a határ szélében, Heves megye felé fekvő. Hegyes és gödrös, rossz határ. Földje csak rozsterméshez alkalmas. Vízmosások helyei nagyon sok mennyiségben vannak. Ezen határ három megyével határos, és ugyan: az istenmezei határnál Hevessel, a zabari határnál Gömörrel és a domaházi határnál Borsoddal. Szőleje csupán kerti művelésben részesül. Erdeje tölgy és bikk. Poltár: Falu Nógrád megyétől Gömör [megye] felé határszélén, egy völgyben fekvő. Határja általában sárgaagyagos, de azért termékeny, csakhogy nehéz munkálatú. Megterem itt tiszta búza is, de már a kukorica nemigen díszlik. Szépen rendezett gazdasága vagyon itt Baráttá [Károlynak], egy Morvából ide költözkedett lovagnak, ki is ezen szép birtokot garamszegi Géczy családtól örökáron megvette.

228 Ezen lovag úr iparkodása és tevékenysége által e különben nemigen termékeny vidékben jóval előmozdította jövedelmét, és szép eredményeket mutatott mezei gazdaságban. Rétje e határnak különösen helyes fekvésű és jól termő. Az egész határ különben háromfelé vagyon osztva és elnevezve: 1. Djeleze kelet felé, ez rét[ekből] és szántóföldekből áll, 2. Roven, délnek, szintén föld és rét, ez osztályban létezik két savanyúvízforrás és végtére 3. Borcáok, ez már legnagyobbrészt erdő. A fentebb érintett savanyúvizek közül az egyik Richavkának neveztetik, ez nagyon hasonlít a parádi forráshoz. A másik pedig veres csevicé228 Báró Baráttá Károly (1801-1880) nevéhez fűződik Poltár megszerzése. Nógrád vármegye, 1911. 583. p. 256