Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVI. Füleki járás

zett a fentnevezett három megyében, melynek itt lakásuk, de sokaknak akkori időhöz képest, palotája ne lett volna. Az utcák kövezve voltak, mint ennek maradékát ma is észlelni. De ezen úri épületekből ma már csak romokat és kőrakványokat láthatni! 1619[-ben] Bocskai [István] rendeletéből (sic!) egri Frank András nevű várkapitány Fülekre rendeltetett, hogy ott Bocskai [István] saját házát felgyújtsa és tűzvész által az egész várost semmivé tegye. Ez meg is történt, de a tettes gonosz kivitelén rajtakapatván, azonnal négyfelé szaggattatott és a négy elszaggatott testrész közszemlére kitétetett Vale András I. kötete szerint.

225 Míg a vár épségében állott, földalatti csatornákon igen jó, egészséges víz vezettetett be a várba. Ma ezen vízvezetéknek már nyomát sem látni. A régi várnak egyik tornyából, mely épségben fenntartatott, ma a földesúr, gróf Berchtold [Antal] kegyes engedelméből a város egy kis magtárt készíttetett, melyben közös gabonáját és egyéb eltakarni valót tartfott]. A várnak végelpusztulása 1683. esztendőben történt, amely időben II. Koháry István volt a várparancsnok. Kénytelenítve vala a várat felhagyni, minthogy a császári sereg éppen ez idő tájban Érsekújvárnak visszafoglalásával elfoglalva, Fülekre segítség [et] nem küldhetett. Elkövette pedig a végelpusztulását Thököly [Imre] hada a törökök segítségével és annyira szétromboltatott, hogy többé lakhatóvá nem lett. Azóta is úgy áll romokban, mint ma is látható. Itt lévő Ferenc-rendiek, szalvátoriánusok zárdája, melybe jelenleg egy quardian és hat áldozár vagyon, a quardian egyszersmint a plébánia kötelességét teljesíti. [A zárda] II. gróf Koháry István által 1725[ben] építtetett, és minthogy posványos, alkalmasint vár körüli árok helyére jutott és az alapja víz alatt volt úgyannyira, hogy a templom alatti kriptában a koporsók vízben úszkáltak, így az egész épületnek tartósságától félve, az első zárda nagy rész [ének] lerombolása, a kripták betemetése és pilották verése után a mostani templom építtetett, mely alatt jelenleg sírboltok nincsenek.

226 Ez mind már a vár lerombolása után történt, mert 1513 [-ban] már Füleken zárda létezett. A városházánál vagyon egy lakat, mely tökéletes épségében vagyon, és amely lakat a régi várban a kapu bezárására vagy más hasoncélra használódott. A templomban pedig vagyon egy képfestmény, mely szintén a vár pusztulása elől mentethetett, és a várból származónak mondatik. 225 A történet és a Vale András művére való hivatkozás Mocsáry Antal művéből való. Mocsáry, 1820. I. köt. 144. p. - 1619-ben Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem foglalta el Füleket, mely 1621-ben került vissza II. Ferdinánd (1619-1637) német-római császár és magyar király birtokába. Nógrád vármegye, 1911. 42. p. 226 Pilot jelentése: cölöp, cövek alul hegyes vassal megvasalva. Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Bp., 1983. Akadémiai Kiadó. 62. p. 248