Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XV. Sziráki járás

get nyújt a szegény népnek. A szarvas igen megszaporodott, úgyannyira, hogy más gazdaságokban tetemesb károkat okoznak. Mindszent puszta: Éppen a határ szélén tudniillik Pest és Nógrád megyéknek. Kitűnő jó földdel bír. Podmaniczky Árminé volt, azonban gróf Degenfeld [Lajos] tulajdona. Morgós puszta: Erdő-Kürt mellett. Gróf Wilczek [Ede Frigyesjé, hasonló Erdő-Kürthöz. Mátra-Verebély: A Zagyva vize mellett Pásztónál a Salgó-Tarjánba vezető országúton fekszik. Földje sárgaagyagos, nehéz munkálatú, de a tiszta búzát is megtermi. Rétje jó, erdeje tölgyes és meglehetős jó állapotnak örvend. Szőlejében csak középszerű bort termelnek. A templom alatt van egy pinceforma üreg, melynek benső tágasságáról mit sem tudni, minthogy a fuldokló zárt levegő végett ekkoráig még senki sem bírta megvizsgálni. A templom maga távol a falutól, csekély emelvényen fekszik s a nép Mátyás korabelinek tekinti. Almássy Edmund birtoka. Mérkő puszta: Becske, Kis-Ecset és Szanda-Váralja közt a Bikkmag-hegyekben fekszik. Nádasd- és Nagymező puszták: Ennek földje és rétje jó. A zirci cisztercita szerzeteseké!

220 A tepkei hegyekben, Mátra-Szőllős és Szent-Iván közt. Talaja jó volna, de vadvizes, rétje az utóbbinak pedig silány. Közbirtokosságé. Nedeczky puszta: Csecse és Jobbágyi közt, jó föld[del] és réttel. Nedeczky [családé]. Nemti puszta: Ordas mellett, a bujáki hegyekben. Föld és rét jó. Sréter családé. Ordas népes puszta: A Szandavár, továbbá a bujáki és berceli hegyek közt, jó földekkel, továbbá réttel megáldva. Erdeje tölgyes. Huszáré, Madáché és Kovácsé. Palotási major: Palotás mellett, kitűnő jó földdel és réttel. Világ[hy] [testvéreké. Páltelke puszta: Szintén Palotás mellett, hasonló jó föld és rét. Schossbergeré. Palotás: Falu, kitűnő jó föld és rét. Itt is a Világ[hy] testvérek egy szépen rendezett gazdaságot visznek, nevezetes a sok és szép juhtenyésztésük és szép kis ménesük, idetartozik a palotási major. Felette kár, hogy a szép fekvésű és jó talajú földeket a falu népe nagyon hanyagul kezeli. Parlagon puszta: Szanda mellett, hegyek közt egy magányosan álló kis gazdaság. 220 Az említett két puszta az 1190-ben, III. Béla (1172-1196) magyar király által alapított pásztói cisztercita apátsághoz tartozott. 1814-ben egyesültek a zirci, pilisi és pásztói cisztercita apátságok. Békefi Rémig: A pásztói apátság története. In: Zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi apátságok története. 1190-1702. III. köt. Bp., 1898. 661. p.; Uo. 1702-1814. IV. köt. Bp., 1902. 509. p., 522. p. 238