Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XV. Sziráki járás

ad, de lehet mondani, hogy kellően műveltetik. Erdeje hatalmas cser és tölgyes, a legutóbbi időkben szintén jó művelés alá vétetett. Vaddisznó és őz találtatik, nevezetesen az első sok károkat okoz f aültetvényeken és a közel lévő szántóföldeken. Hanem azon gondviselés, melyben az uradalmi erdő részesül, a községi erdőre semmi hatással nincsen, minthogy biz az minden figyelem nélkül legeltetik és birtokoltatik, még a legszebb fiatal vágásokban is. Dacára a jó talajú határnak, a lakosság mégis szegény, mit nem annyira röstségüknek, mint annak lehet tulajdonítani, hogy messzire esvén minden összeköttetéstől, a közlekedési utakra pedig majdnem semmi gond sem fordíttatván, a nagyvilággal keveset jönnek érintkezésbe. A férfiak majdnem egész éven át ölfát fuvaroznak a legközelebbi vasútállomáshoz Apc-Szántóra, a nők pedig a házi foglalatosságon kívül arról híresek, hogy a kissé távol fekvő Vácra, hat óra járásnyira, baromfit és tojásokat szoktak hetivásárokra hordani. Ez az oka annak, hogy a földek[re], melyekkel áldva vannak, csekély gondot fordítanak. A régi hanyag kezeltetésből nem bírnak kibonyolódni! Vízmosások is meglehetős mennyiségben léteznek anélkül, hogy azok betöltés [éjről vagy már csak befásítás [á]ról is legkevesebbet gondoskodnának. Vagyon a községben egy megyeháza, melyben jelenleg egy csendbiztos nyolc csendőrrel lakik. Ezen ház a megye által azon célból építtetett, hogy abban egy megyei leánynevelde helyeztessék el, és ez fönntartatott is ugyan e célra egész jelen század elejéig. Részvét hiányában ugyanez felhagyatott és egy megyei selyemtenyésztő helynek átalakíttatott. Ez sem sikerülvén, jelenleg, mint fentebb említtetik, csendőrlaktanyául szolgál. Nevezetes továbbá a plébánia jó ízléssel berendezett házi kertje, mely ugyanitt elhalt Cserkúty plébános által, mégpedig költségkímélés nélkül helyesen létesíttetett, és azt a megboldogult érdemes utódja is a legnagyobb gonddal ápolja. A falutól dél felé elnyúló úgynevezett Csirke-hegy nevezetes a rengeteg sokaságú conchiliák[ról], melyekből kisebb-nagyobb alakokban gyönyörű példányokat lehet találni. Tagosításon, vagyis inkább elkülönítésen keresztülesett e határ, mindkét rész tökéletes megelégedésére. Földesurai jelenleg Deutsch Ignác örökösei. Herencsény mellett az úgynevezett Bikkes erdőben fekvő juhászda. Bikk. Veres Gyuláé. Bikk puszta: Földje jó, rétje nincs. Csecse: Szép lapályon fekvő falu, melynek szántóföldje jó búzatermő. Rétje igen sok, épp jó. Szőleje rossz karban és kevés. A nép Bujákról ölfa-fuvarozással foglalkozik úgyannyira, hogy földjeit emiatt elhanyagolja. Innét eredt, hogy a nép leszegényedett. A fő birtokos[ai] 233