Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - f. Szécsényi járásban

nek nem tudni, Kámorvár romjainak neveztetnek. Állíttatik ezen romokról, hogy a magyarok bejövetele előtt is már létezett volna, de a történelemben sehol sem találni említését. így tehát ezen romoknak sem keletkezését, sem valami különös eseményeit, de még végelpusztulásáról sem tudni. Feltűnők a föld alatti nagy bolthajtások, melyeknek használtatási célját nem tudni. Állítják, hogy ezek helyenként 120 és több láb mélységűek. f. Szécsényi járásban Szécsény

: Regenten, 1229-ben „Zichan"-nak neveztetett. Ámbár nem bizonyos, hogy akkoriban már erőd vagy vár lett volna. Építkezési idejét ezen várnak bizonyosan nem tudjuk. De nevezetesebb események a várban nemigen történhettek, mert nem említtetik. 1546

[-ban] először tétetik róla említés, midőn az ország rendjei elrendelték, hogy a Duna környékén levő várak szereltessenek fel, ezek közt neveztetik: Ság, Pásztó, Drégely, Szécsény, Buják, Léva; és az akkori időben Losonczi István volt Szécsény ura. De a törökök birtokába is jutott. Ezen időről említtetik, hogy 1567-ben Ahmed bég, szécsényi kormányzó lévén, a magyar fegyveres nép által elfogattatott. 1588-ban pedig egy Musztafa nevű szécsényi kormányzó magyarok által tőrrel szúratott agyon. A magyar hadakra győzedelmes 1595. évben (sic!) gróf Pálffy Miklós fővezér által a törököktől visszafoglaltatott.

204 Ki is (tudniillik Pálffy Miklós) bizonyos [Honorius] Thanhauser nevű német vitézt, ki később nevét magyarosítva „ Hathalmi"-nak neveztetett, szécsényi kormányzóul kinevezett. A törökök birtokába volt így először 41 esztendeig, tudniillik 1552-1593 [között]. 1605[-ben] Szécsény vára Bocskai [István]hoz csatlakozott, és a német őrséget mind felkoncolták. így történt ez számosb szomszéd várakban is. 1665-ben (sic!) ismét törökök foglalták [el], és tárták 1685[-ig] (sic!) tehát húsz esztendeig.

205 Ez utóbbi visszafoglalás Sobieski [János] lengyel király hadai által történt. 1703[-ban] (sic!) II. Rákóczi Ferenc Szécsénybe országgyűlést összehívott.

206 Ezen híres országgyűlés emlékére ugyan Szécsénybe emlékpénz is veretett (1705). Ezen gyűlés inkább konföderációnak neveztetett, mivel csupán Dunán inneni megyék vettek részt abban.

207 Heister császári fővezér 204 1593-ban foglalták vissza a szécsényi várat Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós csapatai a töröktől. Nógrád megye története. I. köt. 158. p. 205 1663-ban foglalták el a törökök Szécsényt, és 1683-ban került vissza magyar kézre. Mocsáry, 1826. III. köt. 198. p., Nógrád vármegye, 1911.122. p. 206

1705-ben volt Szécsényben az országgyűlés. Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 1976. Gondolat Kiadó. 208. p. 207 Konföderáció (szövetség): az állami életben részt vevő társadalmi csoportok (rendek) szövetsége. A Rákóczi-szabadságharc szécsényi országgyűlésén alakult konföderáció a 223