Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - c. Losonci járásban

lédjének lakhelyül alkalmaztatta. A zálogidő letelte után elébb báró Péterffy, később gróf Starhemberg Antal kapták királyi adományul felét e jószágnak, másik felét pedig Radvánszky Antal Zólyom megyei alispán nyerte el. Ekkor aztán a vár végképpen elhagyatott és magában elpusztult. Zagyva: A harmadik azon szegletből, melyet Salgónál említettem, de legkisebbje is lehetett, és mégis legrégebbike. Mikor és ki által építtetett, nem tudni, de valószínű, hogy ez minden Nógrád megyei várak közt a legrégibb és hogy a magyarok bejövetele előtt már állott. Zagyva várát csehek is bírták. Ezen várnak ostromlása alkalmával Corvin Mátyás szeme felett egy nyíllal megsebesíttetett és ezen megsebzésért annyira dühbe jött, hogy az ostromlásból addig el nem állt, míg a várat be nem vette, a várbelieknek nem kegyelmezett, és a várat magát is végképpen széjjelromboltatta. A Prónay család birtokába jutott. Baglvas: Magasabb hegyekkel körülkerítve, fekvésénél fogva közel lévén más erősebb várakhoz (Salgó), ez inkább élőerődnek, mintsem valóságos várnak szolgálhatott. Sem keletkezéséről, sem pedig hanyatlásáról bizonyosat nem tudni. c. Losonci járásban Gács: Ez azon várak között egyetlen, mely régebbi állapotban fennmaradt, és soha sem nevét, sem pedig urát nem változtatta. Gács név alatt ismeretes a legrégebb időktől fogva, és folytonosan a gróf Forgách család birtokában volt, és maradt is mai napig. Ma gróf Forgách József fő- és székhelyéül szolgál. Egy szép magaslaton, Losonchoz egy óra távolságra fekvő, az egész vidékről látható. Alatta pedig hasonnevű kis mezőváros elterjed. A vár első keltéről mit sem tud a történelem, annyi azonban bizonyos, hogy a csehek bejövetele előtt már állott és meglehetős erőd volt. Giskra cseh vezér Gácsot választotta magának székhelyül, amiért Hunyadi János által 1433

[-ban] (sic!) ostrom alá vétetvén, bevéve elpusztíttatott.

200 Forgáchok, mint mindenkori urai, ismét felépíttették, és mivel ezen felépítés a király beleegyezése nélkül történt, az 1544. [évi] országgyűlésen az ország rendjei által végképpeni széthányása elrendeltetett. De a Forgáchok[nak] a királyi ház iránt való állandó hűsége okozta, hogy gróf Forgách Zsigmond 1612-ben engedelmet kapott Gács várát ismét felépíttetni és illendőn felszerelni. Ezen idő óta számítható a mai vár léte. 200 Az 1911-ben kiadott Nógrád vármegye monográfia szerint Hunyadi János 1451-ben foglalta el a várat. Nógrád vármegye, 1911. 45. p. 218