Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében

által csevicének, feljebb pedig tót nyelven "medokis"-nek neveztetnek. Mégis oly hatalmas és rendkívüli gyógyerejű ásványvízzel ritkán bővelkedik egy kerület, mint aminő Zsély szomszédságában, úgynevezett Sósár pusztán létezik. Zsély, vagyis Sósár[ puszta] fekszik a [Balassa-] gyarmati járásban, Balassa-Gyarmatról északnyugatnak mintegy másfél mérföldnyire, a Kürtösi-patakon túl, egy igen szép völgyben. Felette nevezetes azon különös tünemény, hogy alig 120 öl hosszaságban három nyitott forrás, vagyis kút vagyon. Az első és legfelső szénsavas savanyú-, a középső közönséges jó ivóvíz, a szélső pedig iblány- és bűzénytartalmú vizet tartalmaz.

186 E nagy jelentőségű gyógyvíz szénsavas vaséleget (ferrum carbonicum oxidatum), iblányt (jód) és bűzényt (bromium) meg konyhasót (Kochsalz) tartalmaz, és jó hatásuknál fogva a szenvedők drága kincs gyanánt tekintik. Használatuk a görvélyben (Skrofel) és angolkórban szenvedő gyermekeknél, az idült gége- és hörghurut bántalmaknál, valamint a méh idült terimbéles lobjánál, továbbá a petefészek-daganatnál (Eierstock[geschwulst]), sőt még a meddőségnél is kedvező eredményt hoznak.

187 Ezen fürdőhelység, mely a divényi szeniorátusi uradalom tulajdona, néhány évvel előtt 8-10 vendégszobával és ugyanannyi fürdőhelyiséggel elláttatott ugyan, de még sok kívánnivalót hagy. Kár, ez a természet becses adománya, mely valóban feltűnő értékkel bír, itt éppen fel nem karoltatik, holott hasonhatású fürdők még külföldön is felette ritkák! Fájdalom, hogy a közömbösség még korunkban is oly nagy hatalom! Annyi leküzdhetetlen akadállyal bír. XIV. Műemlékek a megyében Ha a műemlékek meghatározását és a kritériumát a mai értelemben kellene Nógrád megye romokban heverő régi váraira és némely máig is épségben maradt templomaira alkalmaznunk, akkor egy fejezettel kevesebbet állítottunk volna e monográfiában össze, hanem az olvasót Mocsáry Antal nagy művére utalnók, amely a megye helytörténetére megbecsülhetetlen könyv, 186 A jód magyarosítási kísérlete volt az iblány. Az elnevezés alapja az lehetett, hogy a felhevített jód ibolyaszínű gőzzé alakul át. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1970. II. köt. 277. p. - A brómot a nyelvújítás idején próbálták bűzényre magyarosítani. Uo. I. köt. 371. p. 187 Görvély: nyirokmirigy által képződött daganat. A magyar nyelv teljes szótára. I. köt. 193. p. - Idül: valamely betegség megrögzül a testben és időnként előfordul. Uo. I. köt. 606. p. - Terimbeles: kéregrészi. Pallas nagy lexikona, 1896. XII. köt. 92. p. - Lob: gyulladásos betegség a test valamelyik részén. A magyar nyelv teljes szótára II. köt. 193. p. 210