Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - a. A salgó-tarjáni kőszénbányák

gőzerő segítségével nagyobb (csillék) toloncok léteznek, melyek egyike egyszerre 20 vámmázsa szenet (mégpedig a munkáló bányásztól egészen a rakodóhelyig, mely távolság hellyel-közzel 1 és 1/4 mérföldet tészen) viszen. A rakodóhelyen egyenesen beledől a szén a vasúti [kocsiba] és így igen gyakran történik, hogy 24 óra alatt 11 000 vámmázsa szent raknak fel. A bányamunkálatokat úgy, mint nemkülönben a tolást, a rakodást éjjel-nappal egyformán folytatják. Egy-egy rakparton naponta 15 [-tői] egészen 20 ezer mázsa szenet raknak fel. A rakpartokat igen erősen készítették, amiért kevés javításra szorulnak, mindenkor idegen mesteremberek ölszámra, alkuba készítik. A szénvágás maga kerül köblábonként.... A kitolás pedig kerül köblábonként.... Az aláépítések kétféleképp eszközöltetnek, tudniillik rövid és hosszabb oszlopokkal, igen ritkán történik, hogy diagonális vonalban húzódjon, azért is hámozok (Hauerberge) alkalmaztatnak. Azon négy, körülbelül 20 és 30 öl mélységű aknáknál a szénfelhúzáshoz két gőzgép vagyon használatba, melyek egyike 10, a másik pedig 20 lóerejű. Az emelő csillék igen célszerű fogantyúkkal (Fangschuch) ellátvák. Vízvezetéshez egy különösen működő fekvő gőzgép vagyon alkalmazva. A rossz levegő hatása (böse Wetter) több helyen célszerűen alkalmazott fúrások által annyira akadályoztatott, hogy attól tartani mit sem lehet, mert a légvonal minden bányában ugyanezen fúrások által annyira elősegíttetett, hogy azon felette kártékony csapódástól itt munkáló emberekre nézve semmi kártékony hatástól vagy robbanástól félteni nem lehet. Azonfölül még nagyobb elővigyázat okáért ősszel és tavasszal tüzelés által az úgynevezett tüzelőkbe (Wetterbläser) szokott a légvonal nagyobb hatása eszközöltetni. Ez ily tüzelő, az egyik aknaszájnál felállítva, keresztülviszi az egész bányán át az ellenakna száj[á]ig a friss levegőt, mert minden aknának 2 nyílása vagyon, melyek mindegyikén be lehet menni a széntelepig. A társulat bányamérnöki osztálya (Marktschreider) minden, nemcsak a bányászati mérnökséghez való, hanem egyéb műszerekkel, mégpedig a javával gazdagon el vagyon látva. Tanúsítják ezt azon szép mérnöki munkálatok, melyek az 1873. [évi] bécsi világkiállításban tündököltek. Minden egyes aknának külön-külön felvételéről vannak pontos térképei a társulatnak, szintúgy az összeegyenlítési képek (Combinations Karten). Mindennemű mérnöki, építkezési vagy gépészeti tervek a bányaigazgató felügyelete és annak jóváhagyása után, mind saját személyzete által terveztetik, felülvizsgáltatik, jóváhagyás után ismét saját mérnöki osztály felügyelete alatt foganatosíttatik. Csak így magyarázható, hogy a telepvényeken és bányáknál felállított épületek és gépek tökéletesen a célnak megfelelők és nézők szemeire kellemes látványul szolgálnak. A kőszénnek évenkénti kiemeléséről szolgáljanak következő adatok: 204