Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 3. Szinóbányai vasolvasztó

A massai vasolvasztónak (kohó) magának alapítója 1848-ban Kossuch János volt. Később cserébe a közel fekvő Katalin-völgyi üveghutáért átment a Kuchinka családra.

135 Jelenleg öt részben vagyon ezen gyár birtoka elosztva, amelyekből Kuchinka család három, gróf Forgách Antal pedig két részben bírja. Van benne a két olvasztókemence, rendesen különben csak egy dolgozik, a második felváltva használtatik, minthogy egy-egy kemence legfeljebb tíz hónapig használtathatik javítás nélkül, ameddig tehát az egyik kijavíttatik, addig a másikban olvasztatik. Nyers vasat készítenek azokban, évenként mintegy 15 000 mázsát, finomabb öntvényt pedig úgynevezett pátkatáblákat, azokhoz való lábak [at] és karajok[at], továbbá csatorna-rostélyokat, ekefejeket, óranehezékekjet] és téglázóvasak[at] stb. évenként mintegy 5 000 mázsát, de szükség esetében kétszeresére tétetnék.

136 A gyártmány finomabb öntései, nevezetesen a pátkatáblák, oly kitűnő jók és hibátlanok, hogy az egész tartomány gyártmányával bátran versenyezhet[nek]. A szélfúvók mozgása tavasszal és ősszel, amidőn elegendő víz folyik a keresztül vezetett patakba, egy vízikerékkel előidéztetik, nyáron át pedig és télen midőn a patak befagy vagy kiszárad, ezen szélfúvók gőzerővel mozdíttatnak, amelyekhez mint nemkülönben szükséges vaseszterga hajtáshoz két gőzmozdony (pozitív) vagyon felállítva, ezek közül az egyik 40, a második pedig 15 lóerejű. Mindkettő emelő- (hochdruck) és légszesz-használattal fűttetnek. Szükséges vaskövet jelenleg szedi a gyár a közel félórányi távolságba fekvő turicskai határ[ból], mely ugyan gróf Zichy család divényi szeniorátus uradalma területe, a gyár azonban úri jog elismerésül, de főképp az utak jó kézben fenntartása okául évenként szerződésileg 180 Ft-ot fizet. A podrecsányi vaskövet jelenleg nem veszi igénybe a gyár, fenntartja azt magának előre nem látható esetekre. A vaskő a turicskai aknákból [való], [amelyekből] jelenleg négy akna áll nyitva és mindegyikből aknáztatik, barna darabos és vaskőporból (Mahlen) áll, mely nem rendes fekvésű, hanem rétegenként fordul elő. A darabos 40%, a pora pedig 18-20% érctartalmú. Kiaknáztatik évenként mind a négy aknából egyre másra 70-80 ezer mázsa. Szükség ese135 Kossuch János 1813-ban született a Gömör-Kishont megyei Köviben. 1835-ben önálló kereskedést nyitott. Rá egy évre feleségül vette Kuchinka Karolinát. Apósának ó-antalvölgyi üvegyárába ment, amelyet 1837-ben vett át. 1844-ben Losoncra költözött. 1847ben megépíttette a szinóbányai vasolvasztót, amelyet 1849-ben Kuchinka Ferenc katalinhutai üvegyárával elcserélt. 1863-ban Szinóbányán halt meg. Szvircsek Ferenc: Nógrád megye üvegipara. 1700-1918.1977. Kézirat. 254. p. (Továbbiakban Szvircsek, 1977.) 136 A karaj egyik jelentése: valaminek széle, kerülete. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1970. II. köt. 372. p. - A gyár 1869-ben két nagyolvasztóval 17 724 bécsi mázsa nyersvasat és 4 610 bécsi mázsa öntött vasat készített. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, 1993.14. p. 172