Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
A. Bevezetés
adatgyűjtést végeztetniük. 20 A statisztikai kültagok legfontosabb feladatuknak, a megyei monográfiák elkészítésének nemigen tudtak megfelelni, hiszen Bokor Gusztáv szerint csak három megyéé: Pozsonyé, Liptóé és Nógrádé készült el. Bokor Gusztáv, hogy a visszás helyzetet megmutassa, jelzi, hogy Liptó és Nógrád megye monográfiáját nem is statisztikai kültag készítette el! 21 Czilchert Károly statisztikai kültag, Pozsony megye monográfiájának írója, a mű elkészítésével kapcsolatban ekképpen panaszkodott: „a közigazgatás közegei [...] részletesb adatokat nem nyújthattak, népünk pedig minden számbeli adatok gyűjtésénél oly bizalmatlan, hogy a valóság, a tényleges állapot még a csekélyebbfontosságú tárgyaknál is csak nagy nehezen deríthető fel, [...] igen nyomasztó azon megfoghatatlan közöny, mely a statistikának oly szembetűnő szükségessége iránt még a nép míveltebb osztályánál is általános." 22 A fenti sorok jól érzékeltetik a monográfia-írás nehézségeit, és megmagyarázzák, hogy miért készülhetett csupán ilyen csekély számú monográfia. 20 Keleti Károly: Magyarország hivatalos statistikájának állapotáról az 1872. augusztus havában Szentpétervárott tartott VIII. kongresszus elé terjesztett jelentés. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. V. évf. 1872. IV. füz. 288. p. 2i Bokor, 1896. 39-40. p. - 1871-ben és 1872-ben Czilchert Károly (7-1887) statisztikai kültag, Pozsony megye monográfiájának írója, a mű előszavát, második és harmadik szakaszát, továbbá annak tartalmát is ismertette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal előtt. A mű Pozsony megye helyrajzi és statistikai leírása címmel megjelent Budapesten 1873-ban. (Továbbiakban Czilchert, 1873.) Szinnyei, 1893. 513. p.; KSHL A1.2. 1871. évi iktatókönyv. I. köt. 266. sz. bejegyzés, 477. sz. bejegyzés.; KSHL A-I .2. 1871. évi iktatókönyv II. köt. 1907. sz. bejegyzés. Liptó megye monográfiájával Majláth Béla (1831-1900) foglalkozott. Majláth Béla az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban hadnagyi rangig vitte, hosszú bujdosás után szülőföldjén, Liptó megyében 1860-tól másodfőjegyző, létrehozta többek közt a Liptó Megyei Gazdasági Egyesületet. A provizórium beköszöntével lemondott állásáról, visszavonult. 1867-től Liptó megye főjegyzője, majd 1875-től alispánja. 1877-ben kibuktatták. 1879-től az Országos Széchényi Könyvtár őre. 1880-tól az MTA levelező tagja. 1875 és 1879 között a Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyveiben az alábbi írásait közölte: Liptó megye domborzati viszonyai, Liptó megye légtüneti és égalji viszonyai, Vízrajzi viszonyok Liptó megyében, Liptó megye földtani viszonyai. Önállóan megjelent munkái: Liptómegye közigazgatási szervezete. Pest, 1870.; Liptómegye népszámlálási eredményei. Pest, 1871. Liptómegye szervezete és területi felosztása 1872. évben. Pest, 1872. Liptómegye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai. Pest, 1877. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Szinnyei, 1902. 368-374. p. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal iktatókönyvei szerint a Bokor Gusztáv által említett, három megyén kívül Hont is készíttetett leírást. Nemcsak az iktatókönyvek tesznek utalást erre, hanem maga az író, Gyürky Antal (1817-1890) is az Ötvennégy év Hont vármegye történetéből című művének előszavában. A hivatal 1874-ben, Hont megye monográfiájának elkészítéséért, 100 forint munkadíjat utalt át Gyürky Antalnak. Gyürky Antal: Ötvennégy év Hont vármegye történetéből. I köt. Vác, 1874. 7. p., 221. p.; KSHL A-1.2.1874. évi elnöki iktatókönyv. I. félév. 841. sz. bejegyzés. 22 Czilchert, 1873. 7. p. 14