Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - IX. Tanügy

rapodó iskola 1770-ben, Tolvaj-Menyói Ferenc igazgatósága alatt egyike volt a legvirágzóbbaknak az országban. A város jogai, javai és szabadságának megmentői és fenntartói egyébiránt a XVII. és XVIII. század viszontagságai közt nagyrészben azon számos és előkelő családok voltak, melyek állandóan Losoncon laktak. E családok közt a Bánffyak, a Gyürkyek, a Szigyártó[k], a Szilassy[k] és a Telekiek különö­sen megemlítendők. Nem kevésbé mozdították a református iskolák jobblé­tét Kármán [József] szuperintendens és lelkész, meg Losonc jómódú és mű­velt iparosai is. 1832-ben újabb lendületet nyert a református iskola; termé­szeti tanszék állíttatván fel abban, egy tanárral. 1834-ben pedig, amidőn jogi tanszéket nyert, felvirágzása tetőpontját érte el! Ezen 14 évig állott, és azon években felsőbb tudományok[ról], 100-120 tanuló számára, négy tanár tar­tott előadásokat, míg az alsóbb osztályokban 130-150 tanuló szintén négy tanító által nyerte oktatását évenként! Az 1848/49 [-es] szomorú események, melyekről nevezetesen Losonc vá­rosát érdeklőleg bővebbet leírni akarok, azon rettenetes tűzveszély és pusz­títás után a református lakosai [nak] mindenekelőtt maguk rendbe szedés [él­ről kellett gondoskodniuk, és az iskolákra oly bőkezűleg nem adakozhattak. A híres líceum gimnáziumra leolvad! Ez alkalommal elpusztultak a könyv- és gyűjteménytárai is, melyekből nevezetesen elsőbb mintegy 14.000 kötettel bírt! Az újabb gyűjtemények ké­sőbb szerkeszttettek. A gimnázium 1850-1857-ben nyolc osztályból állott, de ez utóbbi eszten­dőben négyre leapadt. Ezeket is csak a losonci két protestáns hitfelekezet, egy szóbeli szerződés alapján, közös erővel fenntartották, mégpedig úgy, hogy két osztály a helvét, ketteje pedig az ágostai hitvallásnak tanépületé­ben legyen elhelyezve, mindkét részről két-két tanár vezetése alatt. Ezen közös intézet 1859-ben, tehát 2 év múlva ismét hatosztályúnak fel­emeltetett, de szerződésileg a helvét hitvallásúak tanépületeiben, és mint ilyen, 1864 nyárig állt fel, amikor a szerződés fel [lett] bontva. Ezen hatosz­tályú intézetfet] a reformátusok maguk erejükön fenntartották] egészen 1870 nyárig. Jellemző a hitfelekezetre, hogy iskolájában az általuk fizetett ta­nárok egyike, igaz hogy régebb időtől fogva az intézetben működvén, de mégis mint ágostai hitvallású megtartatott. 3. Az ágostai hitvallásúak egyháza Losoncon II. József császár türelmi pa­rancsának kihirdetése után kezdett anyaegyház lenni. Elébb, mint filialis, a tamási egyházhoz tartozott. Templomát 1784[-ben] építette. Az istentisztelet a templomban eleintén csak tótul tartatott, később azonban 1805 [-ben] Ha­maliár Márton szuperintendens tanácsa folytán határoztatott, hogy minden harmadik vasárnap magyarul is papoltassék. 112 Jelenleg felváltva magyar és 112 Hamaliár Márton (1750-1812) 1796-tól a bányai kerület evangélikus püspöke. Uo. 239. p. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom