Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

A. Bevezetés

Shvoy Miklós a monográfiában nem említi a mű keletkezési körülményeit, nem ad tájékoztatást arról, hogy kinek a megbízásából, miért készítette. A mű keletkezési körülményeinek felderítésében több támpontunk is volt. Az első fogódzónk volt az, hogy Keleti Károly, statisztikai szakosztályvezető, később az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal első igazgatója, a statisztikai szakosztály 1869. február 25-26-i ülésén kimondta: „Magyarországnak részletes statisztikai, topográfiai leírása, mely mélyen érzett szükséget pótolna s csak úgy jöhetne létre, ha egyes megyékre, járásokra vagy városokra vonatkozó monográfiákból lenne összeállítható."

10 Második támpontunknak Kunszt János losonci botanikus Nógrádmegye felvidéke flórája című cikke szolgált. Ebben a cikkben utalt Shvoy Miklósra, „ily körülmények közt látogatott meg Shvoy Miklós az orsz. statistikai hivataltól, Nógrádmegye monographiájának leírásával megbízott kültag, ki is ezen munkája floristikai részének szerkesztésére hivottfel. Én örömest és készséggel vettem a megbízatást, s az ezt tárgyazó dolgozatomat, még az 1873. év végén adtam neki át."

11 A három iktatókönyvi bejegyzés, Keleti Károly tevékenysége és Kunszt János cikke az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalhoz kötődik. Ezért a következőkben röviden felvázoljuk az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal megalakulását, a területi statisztikai szervezeteket: a statisztikai kültagok intézményét és a megyék statisztikai bizottságát, annak tevékenységét, mivel a mű és a szerzője feltételezhető, hogy kapcsolatban állt az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatallal. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukásával megszűnt, Fényes Elek nevéhez fűződő Magyar Statisztikai Hivatal után, a hivatalos staNógrád megye levéltárának polgári kori irataira vonatkozólag ismeretes az, hogy a II. világháború, az 1945. évi levéltár-költöztetés és az 1948-as felelőtlen selejtezés miatt súlyosan megcsonkultak. 10 1869. február 25-26. ülések jegyzőkönyve. In: Hivatalos Statistikai Közlemények. II. évf. 1869. II. füz. 12. p. (Továbbiakban Közi. 1869. II. f.) 11 Kunszt János: Nógrádmegye felvidéke flórája. In: Magyar Növénytani Lapok. II. évf. 1878. 19. p. - A kézirat Nógrád megye viránya című fejezetéből kiderül, hogy írója kapcsolatot tartott kora néhány kiemelkedő botanikusával, pl. Dorner Józseffel, Gönczy Pállal, Hazslinszky Frigyessel, Robert Casparyval. Hivatkozik egy cikkre, amit Kunszt János írt. Kunszt János 1831-ben Losoncon született, takarékpénztári hivatalnok és botanikus volt. Tagja a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének, továbbá a Természettudományi Társulatnak. Botanikai kirándulásainak eredménye volt egy olyan herbárium, mely magába foglalta Losonc flóráját. Dr. Plictha Soma Nógrádmegye felvidéke éghajlati és közegészségi tekintetben című művében szintén hivatkozott Kunszt Jánosra, amikor a megye növényzetét írta le. Kunszt Jánosnak több mint száz botanikai tárgyú cikke jelent meg. Nógrád vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1911. 284. p. (Továbbiakban Nógrád vármegye, 1911.); Napi közlöny a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XII. nagygyűléséről. 3. sz. 1867. aug. 11.18. p. 11