Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Nagykökényes - Nagylóc
Mindhárom ismertté vált áldozat utólag anyakönyvezve lett. Túlélő rokonaik 1949. május 28-án jelentek meg a Nagykürtösi Járásbíróság előtt, ahol átvették a holttányilvánítási határozatokat. Kalmár Dávid - egykori kocsmáros - neve mellé vejét, Rauchwerger Sándort írták be kérelmezőként. Rauchwerger maga is nagycsalomjai lakos volt. 1944-ben - azzal a indoklással, hogy „szélsőséges érzelmű, kétes állampolgárságú, úgy közbiztonsági, mint politikai szempontból megbízhatatlan" internálták. Feleségének holttá nyilvánítását - hivatalosan - Petian Batia kérte, míg a Kalmár Dávidnéra vonatkozó beadványt Petian Prüna szignálta. Az emlékek továbbélését példázza az, ahogyan Batia és Pnina 1992 áprilisában újra átélte a múltat. Előbbi tucatnyi rokonára vonatkozóan töltötte ki a YVA adatlapját, többségük esetében már csak Szlovákiát megadva egykori életük helyszíneként. Közöttük volt - mint egykor - Rauchwerger Sándorné is. Pnina is azoknak a személyeknek az adatait jegyezte le, akiknek anyakönyvezéséről 1949ben is gondoskodott. NAGYCSALOMJAI ÁLDOZATOK Kalmár Dávid = Schweitzer Malvin« an: Scheffer Cecília • ap: Kalmár Jakab • szh: Nagycsalomja • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Kalmár Dávidné ^Schweitzer Malvin • an: Weisz Száli • ap: Schweitzer László • szh: - • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Rauchwerger Sándorné *Kalmár Irén • ap: Kalmár Dávid • an: Schweitzer Malvin • szh: Nagycsalomja • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 454.62. 7281/1942.; 1941. népsz.; NML IV. 454.10263/1944.; NML XV. 24. 41.; YYA Advanced Search: Petian Batia és Petian Pnina. Nagykökényes (Ma: Heves m.) Nagykökényesen 1848-ban 17 izraelita élt. A három család mindegyike csak néhány éve telepedhetett meg a faluban, mivel még kisgyermekeik is a megye más településein születtek. 1878-ban mindössze egyetlen iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Braun Ferenc a helyi elemi iskolába járt. A század második felében a közösség lélekszáma húsz fölé emelkedett, azonban az 1910. évi népszámlálás már csak kilenc főt talált. A két világháború közötti időszakból mindöszsze dr. Kirchner József körorvos személyéről rendelkezünk ismeretekkel. Rezsőházán született, 1894-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az I. világháborúban a szerb fronton harcolt, ahol megsebesült. Ezt követően egy ideig Heréden és Héhalomban volt magánorvos. 1927 óta Nagykökényes körorvosaként működött. Feleségét Major Irmának hívták, egy nevelt gyermeke volt. Életútját a későbbiekben már nem tudjuk követni. 1941-ben három izraelita és további egy, a zsidótörvények hatálya alá tartozó személy élt a községben. 1942 őszén még fennállt a bérleti viszony dr. Szemere László budapesti lakos, tulajdonos és Epstein Sándor bérlő között. A birtok 331 holdat tett ki. Az áldozatok azonosítására tett kísérletünk eredménytelen maradt. Utólagos anyakönyvi bejegyzést nem találtunk, és a Yad Vashem adatbázisa sem szolgált pozitív eredménnyel, mivel a „Nagykökényes nogradkokenyes kökényes" kereső kifejezésre ezernél is több személy adatai sorolódtak össze. A „Nagykökényes" névre pedig kilencvenkettőé. Ezek között a nógrádi települést egyetlen esetben sikerült azonosítanunk. Ilkovics Szélig munkaszolgálatosként halt meg. A faluban született, 1904-ben, édesanyját Wiesel Szurának hívták. Mivel nem tudtuk igazolni, hogy a háborús években is nagykökényesi illetőségűnek számított, ezért nem vettük fel az áldozatok listájára. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 988.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 1.482.; 1941. népsz.; Felvidék 30.; NML IV. 454. 27. 620/1943. Nagylóc 1870-ben a faluban 1221 lakos élt, közöttük 50 zsidó. Számuk a későbbiekben: 1880-ban 19,1890-ben 18,1900-ban 13,1910-ben 8,1920-ban 2, végül 1930ban 4 fő volt. 628
