Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Vanyarc

Vanyarc II. József összeírói 1785-ben mindössze egyetlen, 5 fős izraelita családot találtak a községben. A következő század közepéig sem nőtt a számuk, a vármegye kiküldöttei 1844-ben is csak két famíliát említettek Vanyarcon. Schneller Ábris - aki feleségével, gyermekével, valamint két-két keresztény, illetve izraelita szolgájával élt egy háztartásban vélhetően annak a családnak az őse volt, amelynek tagjai a holocaustig itt éltek. Schneller igen magas, 2000 forintnyi jövedelemre számíthatott. (Érdekes, hogy az 1843/44-es összeírás szerint jobbágy volt!) Hozzájuk képest szerény 20 forint jövedelemmel rendelkezett Heifeld Ignác, aki feleségét és gyermekét tartotta el. Néhány év múlva, 1848-ban, már jelentősebb számú zsidó közösség lakott a faluban. Az összeírok négy családfő és a hozzájuk tartozó tizenhat izraelita adatait rögzítették. Schneller Ábrahám háztartásához ekkor már több család is kapcsolódott. Vele élt 17 éves Lipót fia, a 23 éves Móric, annak felesége, 15 éves szolgálójuk, továbbá Schner József és felesége, Hani, valamint gyermekeik, Pepi és Márkus. Az összeírásból kiderül, hogy Ábrahám húsz évvel azelőtt érkezett a községbe szülőfalujából, Szécsénkéről. 1848-ban 61 éves volt. A sors forgandóságára utalhat, hogy vagyona ekkor már „csőd alatt" volt, őt magát pedig gyermekei tartották el. Móric fia kocsmáros volt, valamint másfél telkes ingatlannal rendelkezett. Schneller József egy évvel azelőtt költözött a családhoz. Szintén kocsmát tartott. Heifeld Mózes 36 éves volt, Szerdahelyen született. 13 év óta élt a községben, mésszel kereskedett és italkimérést vezetett. Neje Lovasberényben született, fia, Ábrahám ekkor töltötte be a 4. életévét. A 42 éves Cseh Márton Árva megyéből származott, az összeírás időpontja előtt néhány hónappal költözött Vanyarcra. Obsitos katonaként hamuzsírfőzésből éltek penci származású feleségével. Egyetlen fiuk még csecsemőkorú volt. Lengyel Jakab Heréden született. 36. évében járt, hat esztendeje laktak a faluban, ahol kocsmát működtettek. Két gyermek élt velük, akik a feleség első házasságából származtak. A19. század második felében az izraeliták száma ötven fölé emelkedett. A 20. század első évtizedeiben is negyven fő körül mozgott. Az 1941. évi népszámlálás 40 zsidót talált a település 1552 lakosa között. A 20. század elején Blumenthál Ignác családja is Vanyarcon élt. Bizonyára szoros kapcsolatban álltak a berceli vagy a becskei Blumenthálokkal, öszszekapcsolni azonban nem tudjuk a családokat. Ignácról mindössze annyit tudunk, hogy 1902 előtt elhunyt. Ekkor még kiskorú gyermekei voltak. Feleségét, későbbi özvegyét, Leopold Katalinnak hívták. Gyermekeik: József, Fülöp, Mária, Sándor és Jakab voltak. A következő évben a családot újabb tragédia érte: Bölcskén a Dunába fulladt a kis Fülöp. 1907 és 1910 között az édesanya is meghalhatott, mivel egy adásvételi szerződésen a kiskorú Sándor és Jakab gyámjaként már József szerepel. A család további sorsáról nincs adatunk. A két világháború között a Kallón élő Kohn Sándornak és testvéreinek volt a faluban egy 67 kh-as földbirtokuk. Mint láttuk, az 1944-ben itt élő családok közül Schnellerék ősei már jó száz éve éltek Vanyarcon. A kiterjedt família tagjai közül Schneller Sándor foglalkozását ismerjük, ő kereskedő volt. Az áldozati lista összeállításakor a Grünwald család tagjainak hovatartozását csupán bizonytalanul tudtuk megadni. Móric, Jenő, Kálmán, József, valamint feleségeik és gyermekeik utólagos anyakönyvezése Balassagyarmaton történt meg. Ugyanakkor Jenő és testvére, Kálmán családjáról a berceli jegyző 1945-ben azt állította, hogy onnan deportálták őket. A Yad Vashem adatbázisában a családtagokat az egyes adatközlők hol balassagyarmatinak, hol pedig bercelinek, illetőleg vanyarcinak tartották. A különböző, gyakorta ellentmondó adatok mérlegelése után a vanyarci áldozatok közé a szülőket, valamint Józsefet és családját vettük fel. Valószínű, hogy Grünwaldék több helyen is éltek a háború előtti és alatti időszakban. Bizonyos, hogy Balassagyarmaton is volt rokonságuk, talán egy időben mindannyian odaköltöztek. Spielberger Mór mészárosmester volt, de tojás és idénycikkek árusításával is foglalkozott. 1888-ban látta meg a napvilágot Vanyarcon. Apját Spielberger Milánnak, édesanyját Beck Franciskának hívták. Hét gyermeke volt, közülük négyen Braun Teréziától: Imre 1915-ben, László 1917-ben, Franciska 1919-ben, Éva 1925-ben, Irén 1928-ban míg Olga 73B